Az energetikailag általában elavult ún. Kádár-kockák felújításán vagy éppen egy idilli természeti környezetben, rendhagyó térrendezéssel kialakított, a tetőt és a homlokzatot tekintve egységes tömeget alkotó családi házon is jól megtalálja a helyét a modern szálcement pala. Mutatunk két példát!

Védett természeti értékek és a múlt emlékeinek találkozásánál, a Duna partján, a feladat nagyívű építészeti kialakítást, korszerű és a hely szelleméhez illeszkedő anyaghasználatot igényel. A hely: Dunakeszi,  az anyag lehet – többek között – a fa vagy a természetes szálcement is.

Az iroda munkáin megjelenő szálcement sík- és hullámpalával létrehozott „feszes, élre vasalt, letisztult” épületek sikere a megrendelők elégedttsége mellett pályázati eredményeken is visszaköszön.

Ha egy tervezőcsapat a megrajzolt házakat fel is építi, házon belül tudhatja azt a hasznos, gyakorlati tudást, amely az anyagválasztást vagy a gazdaságos csomóponti kialakítást elősegíti. Az így működő HARCH desing & build iroda egyik tulajdonosával, Prohászka Benedekkel beszélgettünk.

Ideális találkozás az építészetben, amikor egy épületen belül megfigyelhetjük a történelem, a modern építészet, az esztétika és a környezetvédelem jegyeit. Ilyen létesítmények például az ausztriai Dornbirn városi könyvtár és a svédországi Norrköping központjában álló Magnentus-torony, ráadásul mindkettőnek figyelemfelkeltő a homlokzati kialakítása.

Az EBI Építésaktivitási Jelentés elemzői már az 1. negyedév értékelésekor kiemelten foglalkoztak a koronavírus járvány építőiparra gyakorolt hatásával, akkor még korlátozottan rendelkezésre álló adatok alapján készített előrejelzés segítségével. Azóta már a tényleges adatok is megérkeztek, hogy részletesen értékeljük a járvány hatását az ágazatra.

Ahogy a mindennapi élet újabb és újabb területe, az építészet is egyre inkább a fenntarthatóság és az olyan természetes alapanyagok felhasználása felé fordul, amelyek életciklusuk alatt a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják.

Egy hónap múlva újra működni fog a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM-MDK) kutatószolgálata – közölte Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a témáról rendezett keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten.

Etiópia számos kis falujában a vízgyűjtés veszélyes feladat. A legközelebbi vízforrásig akár több órába is telhet eljutni, és amit onnan hoznak, nem biztos, hogy iható. Gyakran előfordul, hogy állati vagy emberi hulladékkal szennyezett.

A betontechnológiával foglalkozó vállalatoknak sokszor olyan extrém kihívásokra is megoldást kell találniuk, mint például a veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezése.

A ’90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a ’80-as évekig a szocializmus egyik legelterjedtebb tetőfedési anyaga volt a tetőpala. Mivel a pala csak törés, repedés esetén veszélyes, érdemes bontás nélkül új, hosszú távon biztonságot nyújtó tetőt ráépíteni – hívja fel a figyelmet a Lindab.