Megkezdik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér újabb bővítését, melynek során a kivitelező KÉSZ Zrt. elbontja a diszkont légitársaságok számára ideiglenesen felhúzott utasforgalmi "bádogépületet", jövőre pedig már a megnövelt kapacitású budapesti repülőtér fogadja majd az utasokat.

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről döntött a kormány – jelentette be Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Kőbánya-Kispesttől Ferihegyen át egészen Monorig új vasút épül, amely elkerüli Vecsést és Üllőt.

Bretz Gyula ötven éve dolgozik az Uvatervnél, az ország egyik legnagyobb közlekedési infrastruktúra-tervező vállalatánál, amely 1948-ban jött létre. Hinnénk, a tervezőasztal mellett minden kiszámítható, kalandokra kevés az esély. Ezzel szemben az Uvatervnek és Bretz Gyulának – akivel Juhász Réka készített interjút – ezer izgalmas története van.

2018-ra megduplázzák az utashidak számát, és kibővítik a 2-es terminál tranzitterületét.

Ötszáz nappal a nagy tűz után az Uvaterv fotóarchívuma, illetve ami abból megmaradt, a Lechner Tudásközpontba került. Az elmúlt közel másfél év alatt ebből a gyűjteményből a Fortepan négyezernél is több képet digitalizált és töltött fel weboldalára. A többi képkocka most a Lechnerben várja, hogy elektronikus másolat készüljön róla.

Tarlós István főpolgármester, Demján Sándor nagyvállalkozó, Fürjes Balázs kormánybiztos az olimpiáról, az esélyekről, a tervezés állásáról - érvek, ellenérvek, Finta Sándor volt főépítész a részletekről a Budapest gyorsítópályán konferencián. És ki az új főépítész?

Légiközlekedés-történeti kiállításokkal és a skanzenből áthozott repülőgépekkel éledhet fel a használaton kívüli műemlék.

A Budapesti Építész Kamara 2015-ben Nívódíjat alapított, hogy a négy éve megszűnt Budapest Építészeti Nívódíjat pótolja. Az új díjra már első évben 50 pályamű érkezett. De valóban erős volt a mezőny? Hova lett 4 pályamű? Ki duplázott?

Március 12-én egy elektromos zárlatnak köszönhetően egy óra alatt megsemmisült az Uvaterv ötven évének fotóanyaga, benne az 56-os forradalom utáni újjáépítés, a budapesti szanálások, aluljáró-építkezések, foghíjbeépítések, lakótelepek és a Ferihegyi repülőtér dokumentációival.

A visszaemlékezés II. részében a kerület címerével, az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc emlékművével, végül a Kapocs utcai iskola jelkép-pályázatával foglalkozom. Az emlékmű ismertetése március 15-e kapcsán nyer aktualitást. Az emlékmű pályázati terve a kárpát-medencei magyarság összefogását jelképezendő javaslat.

A visszaemlékezés I. részében a főváros és a XVIII. kerület allegorikus aspektusaival, a városfejlődéssel, városfejlesztéssel és a XVIII. kerület városfejlesztési koncepciójával foglalkozom.

Borvendég Béla vállaltan szubjektív írása a szakma helyzetéről, a tervezők érdekvédelméről 9 pontban, konklúzióval zárva.