A húszas években számos olyan harangot öntöttek, és helyeztek el a magyarországi templomokban, amelyeknek a felirata Trianonra emlékeztetett. Ezek közül szerencsére több mind a mai napig megvan, furcsa módon évtizedeken keresztül nem tűnt fel a jelenlétük azoknak, akik üldöztek mindent, amit irredentának ítéltek.

Bemutatták a tatai Öreg-tó partjára tervezett szálloda látványterveit, ami országos felháborodást váltott ki. Most a sokak által emlegetett ellenérvek mellett szeretném egy olyan szempontra is felhívni a figyelmet, amelyről még nem esett szó, pedig talán az egyik legfontosabb.

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

A járvány idején ugyan kisebb csinnadrattával adják át a díjakat, mint békeidőben, de azért persze ugyanúgy lehet örülni a magyar sikernek, mint máskor. Az elég nagy presztízsű A’ Design Award építészeti díjazottjai közé idén két magyar is bekerült.

Végre megmodhatjuk, milyen legyen a Városháza park. A Fővárosi Önkormányzat egy új honlapon igyekszik választ kapni arra, mit szeretnének itt (valamint a Horváth kertben, a Vérmezőn és a Városmajorban) a budapestiek.

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.

A látványtervek alapján nem is gondoltuk volna, milyen lesz az Országház az új emlékhelyről nézve.

A ZDA – Zoboki Építésziroda tervét is beválogatták a Sencseni Operaház tervezésére kiírt nemzetközi pályázat legjobbjai közé – adta hírül az építésziroda, akik elég korrekt módon azt is megemlítették, hogy egy másik magyar csapat, a Robert Gutowski Architects is bekerült a legjobbak közé.

A 21. századi Budapest talán legfontosabb építészeti alkotásai a 4-es metró állomásai. Ha valakinek be akarjuk mutatni, milyen izgalmas dolgok épültek itt az elmúlt húsz évben, a legegyszerűbb, ha leküldjük a föld alá egy vonaljeggyel. Cselőtei Boglárka, fiatal ötvös fantáziáját is beindította a metróépítészet és egy különleges kollekciót alkotott.

Mit szólnátok hozzá, ha a Kiskörút és a Gerlóczy utca sarkán egy akkora toronyház állna, mint az Anker-palota? Az új főpolgármester ismét szóba hozta a Városháza tér kérdését. Bár ő csak parkosításról beszélt, eszembe jutott, hogy a terület átalakítására hány terv született már. Megmutatom a legutóbbit.

A jól ismert szoborcsoport közadakozásból épült, amibe egy koldus is küldött egy pénzérmét. Ezt nem tették bele a közös alapba, hanem közvetlenül a szoborba illesztették – és ma is látható!

Operaházunk nem csak Ybl Miklós egyik utolsó kiemelkedő alkotása, de az épület több átalakításon is átesett. Zoboki Gábor és csapatának közismert munkái között említhetjük a híres Müpa épületét, a közelmúltból pedig az Erkel Színház átalakítását. Zoboki Gábor autentikus zeneszeretete és zeneértése egyedülálló a tervezők között.