Nagy Ervin, aki a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként kapta a díjat.
"Szerencsésnek tartom magam, hogy a Kossuth-díjat most vehetem át, amikor olyan ideológia, olyan emberi tartás van az ország politikai vezetésében", amelynek köszönhetően nagy megtiszteltetés megkapni az állami elismerést – fogalmazott Nagy Ervin.
Mint mondta, "jó itthon lenni egy olyan országban", amikor ez a kitüntetés a legnagyobb művészektől kapott díjjal egyenértékű, "nagyon hálás vagyok a sorsnak ezért". Ezzel utalt arra is, hogy 2006-ban vehette át az alternatív Kossuth-díjat, amelyet akkor a Gyurkovics Tibor író, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész és Schrammel Imre keramikus alkotta bizottság adományozott olyan művészeknek, akik munkásságát véleményük szerint az akkori politikai vezetés nem méltányolta megfelelően.
Nagy Ervin munkásságáról úgy fogalmazott: hosszú, de egyenes irányba mutató szakmai pályafutás áll mögötte, hiszen gyermekkorától kezdve építésznek készült. Felidézte, hogy már rögtön az egyetem elvégzése után Makovecz Imréhez került, amelyet pályája során az egyik legnagyobb megmérettetésnek érzett.
"Amikor odakerültem, már az első nap azt mondta Imre: «kisapám ezt rajzold tovább!», és amit a kezembe adott, az a sárospataki művelődési ház homlokzatának terve volt" – emlékezett vissza pályája indulására. Mint mondta, a "két szem" fölötti ív megrajzolása hatalmas geometriai kihívást jelentett számára, ugyanakkor nagy bizalom is volt mestere részéről, aki "egy taknyos gyereket a saját akkori főművének a közepével tett próbára". Ezt követték az önálló munkák, amelyekben Makovecz Imre mindig támogatta, mint mondta, szakmailag és emberileg egyaránt sokat kapott tőle.
A nagyobb munkákat kinevezések is követték: először Balatonakarattyán, majd Budapest XII. kerületében lett főépítész. "Balatonon nyaralónk volt, a XII. kerületben a családunk él és ez a motiváció vitt tovább arra a kormányzati szerepre is, hogy az ország főépítésze legyek. Mindhárom esetben hasonló volt az ambícióm, hogy valamit tenni kell ezért az országért" – fogalmazott. Hozzátette: ezekben a pozíciókban a közízlést igyekezett formálni és próbált higgadtságot, rendet teremteni a szakmában.
Nagy Ervin jelenleg Makovecz Imre eddig megvalósítatlan főművével, a XII. kerületbe tervezett felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom tervével foglalkozik. "Hihetetlen nehéz kihívás, mert mivel ez a terv nem a sajátom, hanem a legkedvesebb mesteremé, ezért ebben a gyakorlatilag műemléki feladatban magamat maximálisan próbálom visszafogni, és amennyire lehet, igyekszem Imre keze vonását, jellemét végigvinni". Úgy érzi, ez egy olyan épület, amelynek feltétlenül meg kellene épülnie, ezért igyekszik mindent megtenni mint építész és mint egykori pannonhalmi diák egyaránt.
A díjátadó gálán a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Magyarország Kiváló Művésze díjban részesült Szegő György, Jászai Mari-díjas látvány- és díszlettervező, Ybl Miklós-díjas építész, művészeti író, érdemes művész, a Műcsarnok ügyvezető igazgatója is.
Forrás: MTI