A legrangosabbnak számító európai építészeti elismerést a nemzetközi tervezőcsapat által tervezett kristály-homlokzatú Harpa Koncertterem és Konferencia Központ kapta.
A beérkezett levelek arról győztek meg, hogy ezt a témát érdemes tovább taglalni. Az, hogy egy ilyen elvont téma a legolvasottabb cikkek közé került, azt jelenti, hogy a szakma számára sem érdektelen.
Fánk alakú óvodát avattak fel a hétmillió lakosú Tiencsinben. Az egykori osztrák-magyar gyarmatként is funkcionáló Hebej városrészben kivitelezett „gyermekvárost” a Pekingben működő, ám japán érdekeltségű SAKO Architects tervezte. Szako Keicsiro építész egyébként híres meghökkentő alkotásairól: ő tervezte például az 1000 ablakú irodaházat.
A koreai rock banda basszusgitárosának megrendelésére épített hétvégi házak fantáziavilága a városlakók szürke hétköznapjaitól való elszakadás céljára született, hogy legyen egy hely, ahol végre eldobhatják az agyukat.
Július 15-i határidővel, 50.800 ft-os nevezési díjjal a debreceni önkormányzat nyílt tervpályázatot írt ki Az Intermodális Közlekedési Közösségi Központ (Debreceni Nagyállomás és a Petőfi tér), környezete tervezésére.
Megjelentek az első látványtervek a Beverly Hills-i Filmművészeti Múzeumról, ahol Renzo Piano tervezőtársa a Studio Pali Fekete Architects.
A pályázat kiírói olyan kreatív építészeti megoldásokat várnak, melyben a sörösrekeszek szolgálnak építőelemként! A sörösrekesz mérete 40x30x28,5 cm, anyaga műanyag. Az alkotás maximum 6x10 négyzetméter alapterületű és 5 méter magas lehet.
A Szabadságszoba névre hallgató építmény tervezői szerint alkotásuk jó példa lehet arra, hogyan lehetne jobbá tenni a kisebb alapterületű lakások, házak belső elrendezését, illetve így lefaragni a rezsit. Az ötlet egyébként nem az építészcsoporttól, hanem a dr. Lucia Castellano irányította olaszországi Spoleto város börtönéből származik.
A madridi építészkaron oktató kiváló spanyol építész munkájával már találkozhattunk itthon a Metszet 2011/1-es számában, melyben egy piarista templom romjaiból kialakított egyetemi könyvtára került bemutatásra. Az azóta nemzetközi pályafutásba kezdett tervező ezúttal egy budapesti projekt kapcsán látogat hazánkba.
Az épület a Dolomitok lejtőjére kapaszkodik fel a lakóövezet határán. A tömeg nagyrészt a gyakorlati, funkcionális igényekből vezethető le, 6 független lakóegység létrehozásából, melyeket a közös közlekedőmagra fűztek fel: ez a „hasadék” kívülről is jól látható, világosan kijelöli a bejáratot és két félre osztja az épülettömeget.
„Miért élünk dobozban, az autóink áramvonalasak, lágy formákkal hozzák a luxust, miért ne követhetné az új házunk ugyanezt a filozófiát?”
Ahogy a bemutatott épület, úgy a ház neve sem mindennapi: tömören jellemzi a 18 síkból, 36 pontból és 54 egyenesből határolt életteret, ami egy spirális, de sarkított szalagot formáz.
Építési jog 2025 – Tervezés és beruházás a 2025-től hatályos TÉKA és az egyéb új jogszabályok alapján, január 29.
Állami építési beruházások 2025 – Tervezés és kivitelezés a változó jogszabályi környezetben, február 26.
XXII. Nemzetközi Építészkongresszus – Téma: Társadalom és transzparencia az építészetben, március 7.
Újra divatban a könnyűszerkezetek: trendek és problémák – Építész Tervezői Nap március 20-án
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap április 24-én
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án