24,4%-kal nőtt az építőipar termelése augusztusban

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint augusztusban 24,4 %-kal nőtt az építőipar termelése az egy évvel korábbihoz mérve. Az épületek építésének volumene 10,1%-kal, az egyéb építményeké 46,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek hangsúlyozta: az augusztusi adatok megerősítik az eddigi trendeket. A részben uniós forrásokon alapuló infrastrukturális fejlesztések, út-, vasút- és közműépítések mellett a lakásépítések és a kereskedelmi ingatlanok fejlesztése húzza az építőipart.

A vezető elemző kitért arra is, hogy az épületépítéseknél a hó végi szerződésállomány növekedési üteme idén május óta, az egyéb építményeknél tavaly december óta csökken.

Fontosnak tartja, hogy eleve nagyon magasak a bázisértékek, ezeket felülmúlni csak komoly többletkapacitásokkal lehet. A szakember szerint rövid távon persze jó, ha jelentős kapacitások épülnek ki, de középtávon már növeli annak a kockázatát, hogy egy esetleges lassulásnál kapacitástöbblet alakuljon ki, ami leépítésekhez vezethet – figyelmeztetett a K&H Bank szakértője.

Németh Dávid szerint az építőipar idén 20% körüli vagy azt egy kicsit meghaladó növekedést érhet el.

Horváth András, a Takarékbank elemzője rámutatott, hogy a nyári hónapokra visszatért az építőipar az eddigi robosztus bővüléséhez és a következő másfél évben ez az ütem még fokozódhat. Ezt követően viszont jelentős lassulásra lehet számítani a lakásépítéseknél, mivel a kedvezményes áfa 2019 utáni visszaemelése jelentős érvágás lesz.

2018-ban 20% fölötti éves építőipari növekedésre számítanak a Takarékbank szakértői, míg 2019-ben a jelenlegi kilátások alapján szintén robusztus, 15% körüli lehet a bővülés.
A szakképzett munkaerő hiánya továbbra is jelentős probléma, annak ellenére, hogy az építőiparban foglalkoztatottak létszáma történelmi csúcson áll, ennek a bővülésnek a jelentős része azonban képzetlen munkaerőből áll, ami tovább nehezíti a kivitelezések teljesítését.

Horváth András az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal (IFK) legfrissebb adataira hivatkozva úgy ítélte meg, Magyarország átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet. Több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van ugyanis kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja a 680 milliárd forintot. A fejlesztés alatt álló ingatlanok 41% iroda, 34% lakás, 16% kereskedelmi, 8% logisztika, 1% pedig szállodafejlesztés.

Földi Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia Zrt. vezérigazgatója az MTI-hez eljuttatott kommentárjában tévhitnek nevezte, hogy az újlakás építések megugrása okolható a kivitelezési költségek számottevő emelkedéséért, azon belül is az alapanyagok drágulásáért és a munkaerőköltségek növekedéséért. Szerinte egyértelmű, hogy a költségemelkedést más szektorok beruházásai húzzák, mivel az építőiparon belül a lakásszektor aránya kevesebb mint 16%. A tervezett áfaemelés éppen ezért elenyésző kapacitást fog felszabadítani, azt is döntően csak 2020 végétől.

A másik félreértés a vezérigazgató szerint az, hogy az újlakás-árak emelkedése a piacon uralkodó túlkereslettel magyarázható. Szerinte ezt cáfolja, hogy 2017-ben Budapesten szinte folyamatosan mintegy 8 000 új lakást kínáltak a piacon, de az év folyamán hasonló volument értékesítettek a fejlesztők is. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan 12 hónap keresletének megfelelő lakáskínálat volt a piacon, vagyis a keresleti és a kínálati oldal egyensúlyban volt. Túlkeresletről akkor beszélhetnénk, ha ez a mutató folyamatosan 6-7 hónap alatt lenne. A drágulást egyértelműen a költségek növekedése okozza – mutatott rá.

Mivel ez a költségoldali nyomás továbbra sem enyhül, a négyzetméterárak emelkedése is folytatódik. Nagy mértékben tovább erősítheti a drágulást, ha a kedvezményes áfát 2020-tól újra a normál kulcs váltja fel. A 27%-os kulcs visszaállítása a jelenlegi átlagosan 750 000 forintos budapesti újlakás-négyzetméterárat egy csapásra 1 millió forint fölé emeli – vélte.

(MTI)