Építész, a Metszet főszerkesztője
Az ipari dizájn került a Metszet idei utolsó szám érdeklődésének középpontjába. Lehet ilyen hangvétele persze valóban ipari épületeknek – mint a Csarnok Nagydíj díjnyertes épületein, Ekler Dezső legújabb pincészeti épületén vagy a Richter új biotechnológiai épületén láthatjuk. De akár múzeum is épülhet ilyen stílusban, például a kemenesháti Vulkánpark Földes Lászlótól, vagy a madrid UAM új campus-épülete, nem beszélve a London Barking elővárosában álló irodaházzá alakított magtárról.
A Metszetbe itt bele lehet lapozni. (A 34. oldalra egy kis videó is bekerült - egyelőre csak Firefox Mozillában)
A lap nyomtatva vagy a Digitalstandon is előfizethető.
A bevezető cikk:
Otto Silenius professzor, a humortalan, gazdag hamburgi építész egy nyaraló tervezését „egy magyar folyóirat által publikált rágógumigyár tervével” nyeri el – Evelyn Waugh szarkasztikus regényében (Decline and Fall, 1928, magyarul 1962-ben az Európa adta ki Jámbor pálya címen). A megbízó az „ellenállhatatlanul divatos” Margot Beste-Chetwynde (értsd: Beast-Cheating, azaz csalfa bestia), a későbbi Lady Metroland. Az építész (akinek alakját egyébként Hugo Häringről mintázta Waugh) ezért úgy dönt, az elnéző megbízónak valami „tisztát és szögleteset” tervez. A tervező – aki egyébként a geometria tisztaságát tönkretevő lépcsőtől is meg akarja szabadítani a házat – egy újságírónak így fogalmazza meg a modern építészet dilemmáit: „Az építészet problematikája ugyanaz, mint minden művészeté – az emberi elem kiküszöbölése a formai megfontolásokból. Az egyetlen tökéletes épületnek a gyárnak kell lennie, mert az gépek, és nem emberek elhelyezésére szolgál.”
Aktuális érdekesség, hogy – amint Sebes Péter a Tervlap.hu-n megírta, Hugo Häring Gut Gurkau-i tehenészetét a műfaj valaha tervezett legjobbjának választotta nemrég a bdonline.
Úgy tűnik tehát, van, ami nem változott 85 év alatt az építészek és a társadalom kapcsolatában. Persze, igaz, 1928-ban még 13.669 lakás is épült1…
Csanády Pál
1. Magyar Statisztikai Szemle 1929/5 szám 485. old. (Központi Statisztikai Hivatal, Budapest)
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére