A napokban véget érnek az építészeti munkák a Törzsgyár évszázados csarnokában, és Ózd új, országos jelentőségű kulturális intézménye, a Digitális Erőmű névre keresztelt kutatási-fejlesztési-módszertani központ hamarosan megnyitja kapuit a nagyközönség előtt is.

A Magyar Nemzeti Digitális Archívum (MaNDA) égisze alatt létrejött projekt keretében felújították és átalakították az ipari műemléképület. Az alagsorban rendezik be a Digitális Kárpát-medence kiállítást, illetve egy informatikatörténeti tárlatot. Az eredeti alagsori falszerkezet és gépalapok vonalában falakra és padlóra vetített filmetűdök idézik meg hazánk és a Kárpát-medence jellegzetességeit, az utóbbi majd 100 év mozgóképein megelevenednek közös történelmünk nevezetes pillanatai.

A földszinten közösségi tér létesül az eredeti berendezési tárgyak, például néhány régi trafó díszletei között; a felső emeletre pedig a Módszertani Központ költözik, ahol folytatódik a magyar nemzeti kultúrkincs digitalizálása, valamint a már digitalizált emlékek rendszerezése és közzététele.

Az intézményben irodák, oktatási stúdiók és konferenciaterem segítik majd a digitalizáció nyomán induló elektronikus tananyagfejlesztés, az online és személyes képzések létrejöttét. Az itt folyó munka egyik legizgalmasabb fejlesztése a Digipédia nevű kulturális adatbázis és a hozzá kapcsolódó oktatási alkalmazás lesz. A több elektronikus eszközön, így okostelefonon, tableten és asztali számítógépen is elérhetővé váló több ezer dokumentum egyfajta virtuális múzeumot hoz létre, ahol az érdeklődők is böngészhetnek a közgyűjtemények dokumentumai, filmek, hanganyagok, szöveges és képi emlékek között. Az ismertetők, leírások mellett 3D-s modelleket is tartalmazó program több műveltségterületen és évfolyamon hasznosítható alkalmazásokat bocsát a tanárok és diákok rendelkezésére.

A hosszabb távú városfejlesztési tervbe illeszkedő Digitális Erőmű a két említett pályázat révén, a 300 milliós hazai forrásból származó önrésszel együtt összesen 2,4 milliárd forintból valósul meg, és remélhetőleg nemcsak a helyiek, hanem a turisták érdeklődésére is számot tart majd. Hasonló projekt ugyanis még nem indult Kelet-Közép-Európában, sőt, az Európai Unió digitális piacán is úttörő kezdeményezésre méltán lehetnek büszkék a magyar fejlesztők. A tervek szerint az "ózdi Millenáris" néven is emlegetett intézmény nemcsak az oktatásban, tudományos életben és digitalizálásban tevékeny szakemberek és tanárok, diákok számára lehet vonzó célpont, de a százéves épületbe költöző high-tech megoldások, múlt és jelen e sajátos ötvözete a szélesebb közönséget is meghódíthatja.

Forrás: Ma.hu

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Újdonságművelés a Metszet 6. számában
Újdonságművelés a Metszet 6. számában

A 6. lapszám kiemelten foglalkozik az Oszakai Expóval, a világkiállítások történetével és az idei pa...

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Oktatási épületek a Metszet 4. számában
Oktatási épületek a Metszet 4. számában

Oktatási épületeket gyűjtöttünk egybe a Metszet 4. számában. 

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...