Japánból legtöbbször urbánus, kissé kaotikus, zsúfolt környezetben lévő lakóépületek fotóit láthatjuk. Ez a tokiói ház nemcsak zöld környezetével válik ki ezek közül, hanem a tervezői módszere is egyedi és példamutató: az építészek maximálisan tiszteletben tartották a meglévő faállományt.
Az épületekben tartózkodó emberek hajlamosak elfelejtkezni arról, hogy a ház helyszínén keresztül tulajdonképpen a természettel is szoros közelségben élnek. Pedig ha ezt jobban átgondoljuk, az egy ugródeszka lehet ahhoz, hogy túllépjünk a szokásos felfogáson, amely a természetet és az ember alkotta dolgokat két különböző világként értelmezi. Ennek a háznak a tervezői a fákat az épület meglévő és megtartandó elemeiként fogják fel. Ez a megközelítés inkább a tájépítészekéhez áll közel, míg az építész tervezésben nem ritka az a hozzáállás sem, amikor a telket üres területnek tekintik, a tervezés pedig egy tőle távoli irodában zajlik.
A telek hátsó részén egy fás liget található, lejtős terepen, 40 méteres szélességben. A cél az volt, hogy csak a lehető legkevesebb fát kelljen kivágni. A gyökérzetet egy szakértő segítségével megvizsgálták és a szerkezeti falakat olyan közel vitték csak a fákhoz, hogy vastag gyökereket ne kelljen elvágniuk. A fák koronáit is felmérték, minden 15 cm-nél vastagabb ágat figyelembe véve. Ez alapján háromdimenziós számítógépes modellt készítettek, amellyel a fák növekedését és az ágak szél vagy akár tájfun okozta mozgását is szimulálták. Az épület geometriáját mindezek alapján tervezték meg, az egyes részek kívülről szabálytalan alakúak, a fák helyzetéhez való alkalmazkodás következtében. Ez a módszer, miszerint a fák kivágása vagy lecsonkolása helyett köréjük építkezünk, hasonló a madarak fészekrakásához.
Az épület belsejében vannak olyan nagy terek, mint a nappali-étkező-konyha együttes, amely vasbeton fallal épült, és olyan kisebb helyiségek, mint a fürdőszoba és a dolgozószoba, amelyek acél keretszerkezetekből készültek és benyúlnak a fák közé. Minden helyiség a fák közelében van, a zöld lombok szinte belépnek az épületbe, amikor a különböző felületeken tükröződnek. Az íróasztalok, könyvespolcok, fürdőkádak, mosogatók, stb. az ablakok közelében vannak, hogy a lakók érezzék a fákkal való közeli kapcsolatot. Láthatják a faágakon a madarakat, a faleveleket, érezhetik a virágok illatát, hallgathatják a madarak énekét. Amikor az emberek a természettel összhangban lévő terekben élnek, a viselkedésük is megváltozik, harmonikusabb lesz.
Építészet: Hiroshi Nakamura & NAP
Fotó: Courtesy of Hiroshi Nakamura & NAP
A telek hátsó részén egy fás liget található, lejtős terepen, 40 méteres szélességben. A cél az volt, hogy csak a lehető legkevesebb fát kelljen kivágni. A gyökérzetet egy szakértő segítségével megvizsgálták és a szerkezeti falakat olyan közel vitték csak a fákhoz, hogy vastag gyökereket ne kelljen elvágniuk. A fák koronáit is felmérték, minden 15 cm-nél vastagabb ágat figyelembe véve. Ez alapján háromdimenziós számítógépes modellt készítettek, amellyel a fák növekedését és az ágak szél vagy akár tájfun okozta mozgását is szimulálták. Az épület geometriáját mindezek alapján tervezték meg, az egyes részek kívülről szabálytalan alakúak, a fák helyzetéhez való alkalmazkodás következtében. Ez a módszer, miszerint a fák kivágása vagy lecsonkolása helyett köréjük építkezünk, hasonló a madarak fészekrakásához.
Az épület belsejében vannak olyan nagy terek, mint a nappali-étkező-konyha együttes, amely vasbeton fallal épült, és olyan kisebb helyiségek, mint a fürdőszoba és a dolgozószoba, amelyek acél keretszerkezetekből készültek és benyúlnak a fák közé. Minden helyiség a fák közelében van, a zöld lombok szinte belépnek az épületbe, amikor a különböző felületeken tükröződnek. Az íróasztalok, könyvespolcok, fürdőkádak, mosogatók, stb. az ablakok közelében vannak, hogy a lakók érezzék a fákkal való közeli kapcsolatot. Láthatják a faágakon a madarakat, a faleveleket, érezhetik a virágok illatát, hallgathatják a madarak énekét. Amikor az emberek a természettel összhangban lévő terekben élnek, a viselkedésük is megváltozik, harmonikusabb lesz.
Építészet: Hiroshi Nakamura & NAP
Fotó: Courtesy of Hiroshi Nakamura & NAP
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. február 18., AVKF Budapesti Campus