exkluzív cikk BIM merterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia tényleg megeszi az építészeket reggelire?


sebesp | 2019.10.23

Egy New York-i tervező úgy véli, a számítógépes alkalmazások következő generációja az építészek 90%-át teszi feleslegessé egy évtizeden belül. És valóban, ha rendelhetünk pizzát okoshangszóróval, akkor háztervet miért nem?

A New York-i Sebastian Errazuriz vitatható nézeteit egy Instagram-videósorozatban tette közzé. "Úgy gondolom, fontos, hogy az építészeket a lehető leghamarabb figyelmeztessék, hogy munkájuk 90% -a veszélyben van. Képtelenség algoritmusokkal versenyezni" – mondta. "Egyébként meg az a helyzet, hogy nem vagytok annyira különlegesek" – tette hozzá.

A Chilében született és Londonban nevelkedett tervezőművész már korábban is előjött provokatív gondolatokkal, legutóbbazzal a javaslattal állt elő, hogy a tűzben megsérült Notre Dame katedrálist rakétakilövő hellyé kellene átalakítani.

Most pedig az építész hivatás megszűnését vetíti elénk a mesterséges intelligencia előretörésének láttán. Az egyik Instagram-bejegyzésben Errazuriz kiposztolta azt a korábban a Terlap.hu-is bemutatott, alaprajzokat automatikusan generáló paraméteres eszközt, melyet a svéd Wallgren Arkitekter és a BOX Bygg fejlesztett ki.

"Ez a jelen, de próbáld elképzelni, hogy ez a technológia tíz év alatt hány ezerszer fejlettebb lesz, és milyen helyzetet teremt a szakma számára" – írta Errazuriz.

Errazuriz azt jósolja, hogy az ügyfelek hamarosan meg tudják mondani egy alkalmazásnak, hogy milyen épületet akarnak, megadják a költségkeretet, a helyet, a méreteket és egyéb preferenciákat, melyek alapján másodpercek alatt tervváltozatokat kapnak. Az ügyfél képes lesz átrendezni az alaprajzot, megnézni azt a virtuális valóságban, ellenőrizni, hogy a bútorai beleférnek-e, és azt hagyhatja jóvá, amelyik megfelel a költségvetésének. Az alkalmazás ezután egy helyi vállalkozót is javasol majd a projekt megvalósításához. Tegyük hozzá, ha még az engedélyekkel és a menet közbeni változások elfogadtatásával sem kell bajlódni, akkor ki akarna vesződni egy csökönyös építésszel?

Tovább folytatva a gondolatmenetet, a technológia fejlődését látva nem nehéz elképzelni, hogy a digitális technológiával előállított tervek alapján 3D-ben kinyomtatott elemeket néhány éven belül drónok szállítják a helyszínre, ahol robotok éjt nappallá téve szorgoskodnak majd, hogy az új épületek minél előbb felhasználóik rendelkezésére álljanak. És gondoljunk csak bele a további előnyök sorába. A robotok határidőre és a tervezett költségkereten belül végzik majd el a munkát, ráadásul nagy eséllyel első osztályú minőségben. A teljesen digitalizált építőipart némi modulkoordinációval kellene még felvértezni, így csereszabatos elemeket néhány gombnyomásra – vagy inkább mikrofonba mondott kérésünkre – kicserélik majd a minden óhajunkat teljesíteni hivatott hűséges robotok.

Bár mindez egyre kevésbé hangzik futurisztikusnak, sőt minden bizonnyal lesznek is hasonló módon megvalósuló és működtetett projektek, napjainkban a BIM (Building Information Management) technológia a rendelkezésre álló szoftverek adta lehetőségek ellenére még igencsak gyerekcipőben jár, és nem is ez a fő fejlődési irányvonala. A legtöbb országban nincs érdemi, legfeljebb formális szabványosítás, arról nem is beszélve, hogy a tervezés menete néhány "varázspálcás" funkciót leszámítva teljes mértékben humán erőforrásokra alapoz. A legkorszerűbb tervezőszoftverek is csak a legfelkészültebb építészek munkáját tudják érdemben segíteni, a többség sajnos még mindig elektronikus vonalzónak használja a számítógépet. Mert lássuk be, a háromdimenziós modellezésre legfeljebb a BIM előszobájaként lehet tekinteni, az információ pontos beviteléhez pedig magabiztos építészeti-műszaki ismeretekre van szükség. Tény persze, hogy igazán jól felkészült szakemberekből kevesebb is elég volna az építészeti feladatok ellátására, de jelenleg világszerte tömeges diplomásképzés zajlik, és nem csak az építészet területen.

Mindamellett a komolyabb szoftverfejlesztők sem az emberi beavatkozás nélkül önálló feladatmegoldásra képes alkalmazások kifejlesztésére fókuszálnak, sokkal inkább a háromdimenziós modellbe ágyazott információ sokrétű, felhasználóbarát, és az épület teljes életciklusát kiszolgáló kezelésére. Ezt az információt akár már ma is át lehetne adni közvetlenül a gyártáshoz, de az információhalmaz előállítása egyelőre csak emberi agytevékenység igénybevételével lehetséges. Egyelőre szerencsére a megrendelők is igényt tartanak arra szabályozatlan keretek között bolyongó gondolatfolyamra, amely úgy keresi a legrövidebb utat, hogy közben hegycsúcsokat, végtelen sivatagokat és kiúttalan földalatti barlangokat jár végig. A tervgyártó okos kütyü örömest felszabadítaná az építészeket ezektől a kínoktól, a kérdés legfeljebb az, hogy a legrövidebb utat felesleges kerülők nélkül megtaláló mesterséges intelligencia alkotta városok végtelen racionalitásukkal nem viszik-e majd őrületbe az okos-alkalmazásaiktól függő, örökké pihentetett agyú lakóit.

A technológiai fejlődés megállíthatatlan, és Sebastiannak igaza lehet abban, hogy manapság építészeti helyett érdemesebb lehet technológiai tudásba fektetni. De azért tartsuk nyitva a szemünket, hiszen az építészek kenyerét nemcsak az egyre intelligensebb gépek, de akár pusztán segítő szándékkal az emberek rendelkezésére bocsájtott mintatervekkel is meg lehet tizedelni. Mindenféle okostechnológia igénybevétele nélkül.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások