A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed rekonstrukciója műemlékvédelmi szempontból 2. rész

Legutóbbi cikkemben összefoglaltam a Zsolnay Kulturális Negyed műemlékvédelmi tapasztalatait, a területet érintő építéshatósági munkák összetettségét. Most némileg laikus szemmel hívom sétára a kedves Olvasót, hogy az általam legszebbnek, legérdekesebbnek tartott helyeken időzzünk egy keveset.
Más dimenzióba csöppen a látogató, ha betéved a Zsolnay Kulturális Negyed területére. A Bóbita Bábszínház és a Zeneművészeti Kar erkélyeiről csupán térkép a táj, de a látványt meghatározzák a sztratoszférát átdöfő karcsú kémények.
Ha leereszkedünk a Családi Negyedből a Gyugyi-gyűjteményt rejtő Sikorski-ház felé, okvetlenül álljunk meg egy percre a minaret előtt. A minaret ugyanis e hely egyik szimbólumának számít. Mecset ugyan nem tartozott hozzá, de egy egész gyár igen, mely szakadatlanul működik több mint másfél száz év óta. A gyárból kikerülő kerámiák igen hamar világhíressé tették a Zsolnay famíliát, tegyük hozzá gyorsan, joggal. A megnyíló múzeumok sora biztosítja a gyár minden korszakának bemutatását 1853-tól napjainkig.
A szecesszió legszebb hagyományait követő épületek szemrevételezése előtt tegyünk egy sétát a legpompásabb belső terekben. Képzeletbeli dobogómon az É17 jelű épületben található Német szoba a bronzérmes kék csempefalaival. Mintha egy kékfestő érzékenységével átitatott szövet vált volna itt csempévé virág- és termésdíszeivel.
A Német-szobába az Apostolok és Angyalok termén át vezet az út. Ez a hosszúkás alakú helyiség a restaurálás folyamán visszanyerte eredeti osztatlanságát, az apostolok szuggesztív arcképei pedig valósággal szakrális teret varázsolnak elénk. Ez az ezüstérmes terem az én értékítéletem szerint. A pulpitus képzeletbeli csúcsára pedig az E14 jelű épület szivarszobája kerül, mely minden kétséget kizárólag a legimpozánsabb, és a látogatóra a legnagyobb hatást gyakorló helyiség. A Nikelszky Géza konstruálta fekete eozin cserépkályha és a vadászjeleneteket ábrázoló falicsempék, továbbá a különleges fényű eozin csempék reklámcéllal, a leendő megrendelők tájékoztatását és egyben lenyűgözését szolgáló helyiség funkcióját töltötte be.
Nagyobb léptekkel haladva az épületek között gyöngyszemként bújik meg a mai kosárpályák fölötti „teniszlelátó”, vagy „buszmegálló” épülete, ahol a teljes restaurálást követően az épület ismét régi fényében pompázik. A restaurátorok a szépészeti munka elvégzői voltak a kivitelezés folyamán. Lassú és aprólékos tevékenységük folytán válhatott újra régi fényében tündöklővé a Zsolnay Kulturális Negyed.
Ha időnk még engedi, elindulhatunk az épületcsempék nyomában is. Számos meglepetés érhet bennünket a Míves Negyed épületeinek homlokzatán, vagy éppen az É33 jelű épületben található védett lépcső és számos falicsempe formájában. Az egykori kályhákat mára befalazták, de a művészeti kar könyvtárában megannyi „cseppkőbarlangot” imitáló olvasóteremben mélyedhet el a közönség. Fentieken kívül még számos meglepetéssel szolgál a Negyed északi és déli területe, egy azonban bizonyos: a nagyközönség számára a Zsolnay Kulturális Negyed felderítése, teljes szellemi és fizikális birtokbavétele hosszú hónapokig eltart majd. De ez így is van rendjén. Érdemes bebarangolni a napról-napra zöldebb kertet, bekukkantani a meglepetéseket rejtegető épületsarkokba, hogy feltáruljanak előttünk az egykori Zsolnay Gyár zsenialitásának dimenziói. Legközelebbi cikkünkben a Zsolnay Mauzóleumot látogatjuk meg.