A sokrétegű vártól a barnamezős Városligetig – egy kerekasztal a kulturális nagyberuházásokról

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az Örökség Kultúrpolitikai Intézet által rendezett szimpóziumon sajnálatát fejezte ki, amiért a Kúria szerdán megtagadta a Városligettel kapcsolatos népszavazási kérdések hitelesítését, mert meggyőződése szerint a budapestiek támogatták volna a projektet.
Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára, Budapest egykori főépítésze úgy vélte, a "mindenkori hatalom" nem szereti a népszavazásokat, a főpolgármester pedig nem tartja elég érettnek a budapestieket ahhoz, hogy döntsenek ebben a kérdésben.
Ezzel szemben L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára emlékeztetett arra, hogy a népszavazással kapcsolatos döntést nem a kormány hozta meg.
A beszélgetést vezető Zsuppán András kérdésére felidézte: Tarlós István stábjának tagjaként 2009-ben még egy másik koncepciót vázolt fel a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) elhelyezésére, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne tudná támogatni az intézmény Városligetbe költöztetését. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Liget projekt egyik legfontosabb eleme a jelenlegi otthonát a Kúriának visszaadó Néprajzi Múzeum új épületének felépítése, másfelől az MNG-nek át kell adnia mostani helyét a várrekonstrukcióra.
Krähling János egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének vezetője szerint nem kérdés, hogy a Budavári Palotával foglalkozni kell, mert olyan állapotba került, ami tarthatatlan. Arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a vár rekonstrukciója rendkívül rétegzett feladat, melynek során minden történelmi kor emlékeire figyelmet kell fordítani.
L. Simon László elmondta: a budai Vár rekonstrukciójára gondosan felkészültek, így nem lesz különbség az épület egykori és a jövőben megvalósuló állapota között. A történelmi helyreállítás egyáltalán nem lesz egyedülálló, hasonlóra számos példa van, többek között Münchenből, Berlinből, Drezdából, Varsóból, Kalinyingrádból, Rigából, Vilniusból, Moszkvából vagy Kijevből – sorolta.
Schneller István szerint azonban a "város felől" kell nézni ezeket a beruházásokat, a szakember ezért a Várbazár felújítását üdvözölte, a többi tervvel viszont nem értett egyet. Úgy vélte, a várrekonstrukciónak nem "alapköve" az MNG kiköltöztetése, ráadásul Budapest tele van olyan területekkel, ahol barnamezős fejlesztéseket lehetne végrehajtani.
Baán László emlékeztetett arra, hogy a Liget projekt során a Szabolcs utcában, valamint a Petőfi Csarnok, a Hungexpo irodaházak és a Felvonulási téri parkolók helyén éppen barnamezős beruházásokat terveznek. Ezek nem változtatják meg a Városliget jellegét, hiszen az Új Nemzeti Galéria helyén például 130 éve épület van. A miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy a projekt négyéves tervezése során számos vitát folytattak, ezeknek is köszönhető, hogy a mostani változat "mind közül a legjobb" lett.
Schneller István elismerte, hogy néhány érvet meghallgattak a Liget projekt kapcsán, hozzátette azonban, hogy nem "készen kapott" döntések után kellene beszélgetni, meg kellett volna például vitatni, hogy költözzenek-e a várba minisztériumok.
L. Simon László szerint fontos a diskurzus, de előbb-utóbb minden kérdésben döntést kell hozni, a rendszerváltás óta eltelt 26 évben ráadásul folyamatosan azon vitatkoztak szakemberek és politikusok, hogy mi legyen a várral. Sosem lesz teljes konszenzus, a munkát azonban el kell kezdeni a szakma meghatározó tagjai és a nyilvánosság támogatásával – tette hozzá.
Az államtitkár felvetette, hogy Schneller István főépítészsége idején sem volt szakmai vagy lakossági konszenzus a Kálvin téri beruházásokról, és nem kérdezték meg a választópolgárokat arról sem, hogy akarnak-e a belvárosba ennyi bevásárlóközpontot, az egykori főépítész szerint azonban nem szabad összekeverni a magánerős fejlesztéseket a közberuházásokkal.
L. Simon László kiemelte: nem szükséges azon gondolkodni, mit lehet majd kiállítani a rekonstruált királyi palotában, mert maga az enteriőr, a fantasztikus iparművészeti teljesítmény lesz a vonzerő. Jogos igénye azonban a kormánynak, hogy ezeket a tereket alkalomadtán állami reprezentációra is használja, erre számos példa van Európában – jegyezte meg.
Az államtitkár beszámolt arról, hogy terveik szerint a palota egykori szárazárkát teljes egészében feltárják, és a Főőrségi épület visszaépítése után nyitnak egy olyan bejáratot, ahol a látogató a középkortól juthat el a hauszmanni állapotig. "Szó sincs a Horthy-korról, éppen a palota rétegzettségét akarjuk bemutatni" – hangsúlyozta.
Baán László elmondása szerint a Liget projekt nem veszélyezteti majd a főváros többi múzeumát, hiszen ma Budapesten több mint 100 muzeális intézmény működik. Most azonban a várba nem a Nemzeti Galéria miatt látogatnak el az emberek, ahogy frekventált helye ellenére a Néprajzi Múzeum mostani látogatottsága is alacsony – mondta.
A Várról és a Városligetről nem csupán gyakorlati, hanem identitásviták is folynak, melyeknek része, hogy szabad-e helyreállítani egykori épületeket. Budapest Európa legsúlyosabb 2. világháborús sérüléseket elszenvedett városai közé tartozik – emlékeztetett Baán László, hozzátéve: identitáskérdés, hogy mit gondol egy város, egy kor magáról, milyen múltat, milyen értékeket tart követendőnek.

Kiegészítés! A szervezők összefoglalója:

Irányt szab a múlt

A főváros egyik legaktuálisabb témájáról szólt az Örökség Kultúrpolitikai Intézet 2016. január 20-i szimpóziuma a Várkert Bazár Cukrászdájában. A budapesti nagy kulturális beruházásokat, így a Budai Várnegyedben tervezett átalakításokat és a Liget Projekt terveit vitatta meg dr. Baán László, dr. Krähling János, L. Simon László és dr. Schneller István.

A Zsuppán András, a Heti Válasz publicistája moderálta beszélgetés elején L. Simon László az mondta: „Merjünk nagyot álmodni! Hozzuk rendbe emlékműveinket, tisztítsuk meg őket a múlt bűneitől és újítsuk fel a fővárost!” A Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára rámutatott, hogy a kulturális negyedek kialakítása a város és a lakók érdeke, nem pedig felülről, őket megkerülve hozott kormányzati döntés.

Dr. Schneller István, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti tanszékének egyetemi tanára, L. Simonnal szembehelyezkedve, a Hauszmann Bizottság munkája kapcsán érzett kételyeinek adott hangot. „Azokat az erőforrásokat, amiket ennek a két negyedeknek a kialakítására fordítanak, a belvárosban nagy területen szétterítve sokkal jobban lehetne hasznosítani” – fejtette ki a főváros egykori főépítésze, aki azt is sérelmezte, hogy a tervek annak ellenére fognak megvalósulni, hogy nem áll mögöttük teljes szakértői egyetértés. „A lényeg, hogy a szakma nagy része és a nyilvánosság mögöttünk álljon” – felelte erre L. Simon László. Az államtitkár véleménye szerint ideje véget vetni a rendszerváltozás óta tartó vitázásnak, és most már a munkát kell megkezdeni.

Zsuppán András a zöldterületek beépítésére vonatkozó felvetése kapcsán dr. Baán László, a Liget Budapest projekttel kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztos részletesen kifejtette álláspontját. Szerinte ez a kérdés már régen eldőlt. „Nem a mostani vezetés, hanem a 150 évvel ezelőtti döntött arról, hogy a Városliget egy zöldövezetbe ágyazott intézményi terület lesz. A cirkusz, a műjégpálya, az állatkert, Vajdahunyad Vára a 19–20. század óta ott van a liget közepén.” – jelezte a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

A Budai vár felújítása és átszervezése kapcsán dr. Krähling János szerint szintén a múlt szab irányt a tervek megvalósításában. „A helyreállításnál azt kell figyelembe venni, hogy ez a középkor nagyon fontos nemzeti emléke” – fejtette ki a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti és Műemléki tanszékének tanszékvezetője. „Ez a két nagy beruházás együtt kiváló lehetőséget nyújt rá, hogy egy modern tengely mentén korszakonként mutassuk be Budapest és hazánk gazdag kultúrtörténeti és építészeti örökségét” – emelte ki az építészmérnök.

A kialakult élénk vita jelzi, hogy az egyetértés nem teljes a különböző oldalak képviselői között, és erre valószínűleg nincs is lehetőség. A fejlesztések azonban hamarosan megindulnak, és hazánk fővárosában két nagy modern, világszínvonalú kulturális negyedet alakítanak ki.

Forrás: MTI / kut \ bkö \ bsa