Az olasz Rudy Ricciotti és a francia Mario Bellini építészek tervei alapján készült el a Louvre Visconti udvarában a központi udvarban álló üvegpiramishoz hasonlóan nagyobb részt terepszint alatti tereket magába foglaló legújabb bővítés. Az udvar szintje fölé emelkedő kiállítóteret egy szabadon formált, hullámzó többrétegű tető fedi. 8.000 acélcső elemből készült rácsos szerkezet hordja az üvegtetőt, melyet alulról és fölülről egyaránt aranyozott fémszövettel takartak, így a fátyolszerűen áttetsző felület könnyeden lebegni látszik a patinás falak között, anélkül, hogy érintkezne velük.
A hullámzó felület kiváló példája a parametrikus tervezésben rejlő lehetőségek historikus környezetben történő kihasználásának. A hatalmas a „repülő szőnyeg” mindössze nyolc pilléren nyugszik, így olyan érzetet kelt, mintha bármikor tovább lebbenhetne a történelmi falak közül. Az alsó szint falait, és a lépcsőt hat centiméter vastag, kifejezetten a projekt számára kifejlesztett fekete betonnal burkolták, melynet olajosan fénylő felületén tükröződnek a kiállítás fényforrásai.
A földszinti, és a vele galériásan összekötött pinceszinti kiállítási területeken az iszlám művészet darabjai többségében üvegvitrinekben kerülnek bemutatásra. A kiállítási darabok forrása Spanyolországtól Észak-Afrikán át Közép-Ázsiáig az egész muzulmán világra kiterjed.
A háromezer négyzetméter alapterületű beruházás létrejöttének 100 millió eurós költségét a francia kormányon kívül jelentős Szaúd-Arábiából, Marokkóból, Kuvaitból, Ománból és Azerbajdzsánból érkező támogatások is kiegészítették.
Forrás: Architectural Record
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. március 6., Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium 