rendezvény épületburok Építész Tervezői Nap

Épületburok – hibák és kihívások


pestimonika | 2014.06.18
Új, pontosabb módszer a hőhidak számítására, a hőszigetelés vastagodásának akusztikai hatásai, a határoló szerkezeteket a saját síkjukban érő hatások, nyílászárók, függönyfalak, üveglamellák, árnyékolók, hőszigetelések, homlokzatburkolatok, héjazatok és zöldtetők – minderről a júniusi Építész Tervezői Napon szerezhettek ismereteket a résztvevők.
Kiss Anna Sára, a 3H építésziroda munkatársa az MTA székház történeti ablakainak felújítását ismertette kezdő előadásában. A 217 ablakot felölelő tervezési feladat első lépéseként kártérképet készítettek, szemrevételezéssel és műszeres mérésekkel, valamint fotódokumentációval. Ezután megvizsgálták a lehetséges felújítási változatokat, dinamikus energetikai szimulációkat is végezve. Mindezek alapján a tervezők a tokok és a belső szárnyak restaurálását, a külső szárnyak újragyártását és szellőzőszárnyak beépítését javasolták.

A nyílászárók betervezésénél üveget, profilt és U értéket kockázatos egyszerre kiírni, mert könnyen túlhatározottá válhat a helyzet, vagyis nem tudjuk az összes feltételt kielégíteni, ráadásul még az akusztika is belejátszhat a történetbe – hívta fel a figyelmet Obermayer Balázs a Rehau Kft. képviseletében. A kézi mozgatású ablaknak megvannak az ergonómiai mérethatárai, így a motoros mozgatás az építészeti megformálás eszköze is lehet – mondta el Kerner Anna (Alukönigstahl Kft.), aki előadásában a függönyfalaknak egy előregyártott változatát, az elemes homlokzatot is bemutatta.

Sebők Mihály (Schnaider Plastik Kft.) kiemelte, hogy a polikarbonát lemezek – amelyeket sokszor felújításoknál a régi kopolit üvegek helyett alkalmaznak - a kamráik prizmatikus hatása révén több fényt vezetnek be az épületbe, mint az üveg. Csordás Zoltán a Colt Hungaria Kft. kéviseletében bemutatta, hogy előregyártott üveglamella rendszerekkel hogyan tudunk energiatudatos szellőztetést kialakítani.

Az automata ajtórendszerek műemlék épületeknél is jól alkalmazhatóak, ha a homlokzat síkjától hátrább húzzuk őket, amire Jámbor Árpád (Record Ajtó Kft.) előadásában több példát is vetített. Töltszéki Szilvia a Hoesch – a csúszó és a fix rögzítési pontokkal rendelkező multifunkcionális rendszersínnek köszönhetően – feszültségmentes homlokzatburkolatát ismertette. A Prefa sztenderd csomóponti megoldásokkal rendelkezik, de igény esetén a műszaki csapatuk az egyedi csomópontokat is kidolgozza – mondta el Orosz Péter.

Hőhídnak az általános szóhasználatban a rossz csomóponti megoldásokat, a hőtechnikailag gyenge szerkezeteket nevezzük, az épületenergetikai számítások rendszerében azonban hőhídnak a külső térelhatároló szerkezeteknek azon részeit tartjuk, ahol a hőáramok többdimenzióssá válnak. Ezek számítására Bakonyi Dániel, a BME Épületszerkezettani Tanszék egyetemi tanársegéde a jelenlegi egyszerűsített módszerhez képest jelentősen pontosabb metódust mutatott be.

A vakolt szerkezetek akusztikai teljesítményét nagyban befolyásolja az 5-10 cm-es hőszigetelési vastagságról a 16-18 cm-re való átállás, ami által a rezonancia frekvencia kifelé tolódik – fejtette ki dr. Hunyadi Zoltán egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék). Ha hőszigetelésről beszélünk, általában téglalap geometriájú lemezekre gondolunk, pedig sokféle, lejtésképzéshez alkalmazott és íves elem is létezik, amint azt Kruchina Sándor (Austrotherm Kft.) előadásából megtudhattuk.

A szélsebesség újabb és újabb rekordokat állít be hazánkban. A betoncserép héjazatok a leginkább viharálló héjazatok közé tartoznak, azonban a gyakoribbá váló 12-es erejű viharok miatt a biztonsági tartalék csökken. Az eresz menti és a felépítmények körüli zónákban nagyobb gondot kell fordítani a rögzítésre – hangsúlyozta Takaró Gábor a Mediterrán Magyarország Kft. kéviseletében. Haraszti László az új Icopal extenzív zöldtetőrendszert mutatta be, amely egyenes és fordított rétegrenddel is jól alkalmazható.

Egy másik zöldtetőrendszert ismerhettünk meg Brassnyó László (Knauf Insulation Kft.) előadásából, amelynek a „lelke” egy speciális kőzetgyapot ültetőközeg. A tanulmányaink és a szakmai munkánk során általában a felületekre merőleges hatásokkal foglalkozunk, ezek kerülnek előtérbe, holott a szerkezet síkjában lezajló folyamatok, például a koszfolyás, az öntisztulás, a hőmozgás, az átszellőzés is nagyon fontosak. Ezeket a kérdéseket vette végig záró előadásában dr. Dobszay Gergely egyetemi docens (BME Épületszerkezettani Tanszék), aki egyben a konferencia levezető elnöke is volt.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások