Exkluzív: Reggeli egy gazfickónál

A hatvanas években sokan gazembernek tartották betontornyaiért, embertelennek, ridegnek vélték a lakásokat, amelyeket az egy-két szintes sorházakban nevelkedett angoloknak tervezett, manapság mégis egyfajta mítosz övezi a huszadik század közepén az Egyesült Királyságban élt és dolgozott Goldfinger Ernőt. Nyers felületű lakótornyai visszatérő sztárok az építészeti rendezvényeken, tavasszal a London Festival of Architecture, szeptemberben az Open House London mozgósított tömegeket a Kensingtonban található Trellick Tower és a kelet-londoni Belfron Tower végigjárására. Nemrégiben a Willow Road-on álló saját lakóházát is gondozó National Trust különleges csemegével lepte meg a brutalista építészet iránt érdeklődők egy kis csoportját.

Wayne Hemingway és lánya, Tilly - mindketten lakberendezők - korhű kialakítást varázsoltak a Balfron Tower huszonnegyedik emeleti 130-as számú lakásába, ahol 1968-ban Goldfinger két hónapig lakott feleségével, Ursulával a lakóház elkészülte után. Tesztelni akarta az épületet, kötelességének érezte, hogy saját tapasztalatokat szerezzen az épületről. Végtelenül büszke volt alkotására, lakótársait pezsgős estélyekre hívta, hogy miközben közösségi kapcsolatokat építenek, megosszák vele az új lakásokról kialakult véleményüket. Tökéletes utópista volt, hitt a társadalom felemelkedésében, úgy gondolta, átgondolt tervezéssel jobb életet biztosíthat az emberek számára.

Bár a brutalista építészetet - melynek elnevezése a francia „béton brut” (nyers beton) kifejezésből származik - nem mindenki tartja szépnek, de ma már elismerik, hogy a kényelmetlen és nyirkos viktoriánus sorházakból érkezők számára forradalmi változás lehetett kényelmes, komfortos otthonokba költözni. A padlótól mennyezetig futó ablakokon át kilátás nyílik a Temze kanyarulatára, ahol az ezredfordulón az O2 aréna épült fel, az alaprajzi elrendezés, a szobák mérete pedig londoni viszonylatban ma is tágasnak számít. A negyvenhat évvel ezelőtt szociális lakásként épített otthon kényelmes életteret biztosított egy négytagú család számára három hálószobával, teraszra néző nappalival és jól felszerelt konyhával. Sőt, annak idején a video kaputelefont sem tartották a felső tízezer kiváltságának.

A lakás úgy van berendezve, mintha a család éppen reggelihez készülődne. Hemingway-ék és a projektben résztvevő többi szereplő is úgy nyilatkozott, hogy bármikor azonnal beköltöznének a lakásba. Kései, de megtisztelő elismerés és az épületei iránti érdeklődés ez Goldfinger Ernő számára, akiről annak idején sokan igencsak lesújtó véleményt alkottak, Ian Fleming, James Bond figurájának megalkotója pedig egyik gazfickó regényhősét nevezte el róla.

Képek: ©SP