Ghile Gábor | 2013.11.05
Két év csúszással pénteken átadják Budapest legnagyobb non-standard épületkomplexumát, a CET-ről átkeresztelt Bálna Budapestet.

Építész: Kas Oosterhuis
Kivitelezés: 2009–2013

Mivel alighenem ezen épület váltotta ki a legtöbb vitát mind az építészek, mind a főváros lakói között a Nemzeti Színház óta, talán érdemes egy kicsit több oldalról is megvizsgálni a jelenség okát – személyes, szubjektív adalékokkal tájokoztatván a tisztelt Olvasót. Mindazoktól előre is elnézést kérek, akik konkrét épületszerkezetekről, felelősökről szeretnének olvasni, mert ez a cikk nem arról szól – majd' eltörik az ácsceruzám, de akkor sem adom fel: jöjjön a bálnamustra!

A múlt – a Fővám téri épületektől a CET-ig
A 19. század végén sok-sok malom épült a fővárosban, és a dunai hajózás miatt rengeteg raktár épült a pesti rakpart közelében. Mai szóval logisztikai bázisoknak hívnánk, de az ipar kitelepülésével ezen épületek nem tudták megtartani a hagyományos funkciójukat. Így lett előbb üres, majd került leromlott állapotba a szóban forgó komplexum vázát képező épületpár1 is, amelynek utolsó használati funkciója a Buddha Beach nevű szabadtéri szórakozóhelynek háttérképe volt a 2000-es években. Az előző kormány idején jött divatba a PPP konstrukció, amely elméletileg a köz- és magánszféra sikeres együttműködését jelenti: a gyakorlatban magánszemélyek finanszíroznak beruházásokat, amelyeket 20-25 év tartós bérletbe vesz az állam, a végén pedig az államé lesz az épület. Országunkban az érdekes kérdés a "mennyiért?". Jelenleg úgy néz ki, hogy a főváros 25 évre mintegy 33,4 milliárd forintot fog fizetni a közel 9 milliárd forintból megvalósult épületért – 13,2 milliárd forinttal többet, mint amennyi a szerződésben szerepelt2. Talán – hangsúlyozom: talán – a kormányváltás után úgy gondolták, hogy jobb lenne más befektetőkkel "pépépézni". Ennyit a (köz)gazdaságról, jöjjön az építészet!

Bálna a rajzasztalon
A Kas Oosterhuis (a holland ONL építésziroda egyik vezetője) tervezte épület érthetően felperzselte a langyos hazai állóvizet. Amíg a 90-es évektől szerte a világon sok-sok ún. non-standard ház épült a világban, nálunk a Skardelli György által jegyzett Kavicson (ejtsd: Papp László Budapest Sportcsarnok) kívül nem sok babér termett eme épülettípusnak. Ezzel szemben például Hollandiában meglehetősen sok ilyen épület szerepel. A NOX, az Oosterhuisassociates, vagy a UN Studio még a 20. század végén kezdi ilyen irányú kísérleteit3.

Epés megjegyzések a bálna gyomrában
Sajnos jelenkori (?) történelmi okai is vannak annak, hogy nálunk miért nem készültek ilyen szenzácihajhásznak is mondható, de valódi látványosságot kínáló épületek. Ez pedig az új kihívásoknak megfelelő precíz, pontos, előrelátó tervezés hiánya. Az a folyamat, hogy nagyüzemben gyakorlatilag képtelenek vagyunk gép által kikonszignált változatos, pontos, előregyártott elemekkel dolgozni. Természetesen vannak kivételek – főleg Zoboki Gábor csapata jár élen a szakszerű, mérnöki csomópontok konstruálásával –, de általánosságban idehaza kint már lefutott, többéves szerkezeteket terveznek be. Ilyen háromdimenziós, két ívben görbülő felületet elég nehéz a helyszínen "megoldani". Cseszhetik a colostokot, itt minden gömbölyű...

Bálnás bonyodalmak
Jelen épület körül akkor kezdődtek az igazi bonyodalmak, amikor a beruházó saját maga akarta megcsinálni a kivitelezést, ellentmondva a tervezői véleményeknek. Bennfentes információk szerint, na meg összehasonlítva a tervezett/megvalósult állapotokat tudvalevő, hogy eredetileg a szerkezet jóval filigránabbnak tűnt volna: a külső burok csak pontszerűen kapcsolódott volna a tartószerkezethez. A beruházós spórolás következtében ismét áldozatul esett valami az építészet oltárán. Olyan olcsósító elképzelés is volt, hogy a szerkezet közé rakják az épületburkot! Na de félretéve a sok negatív dolgot, hiszen a ház áll és használható, essen szó egy kicsit az esztétikáról, a formáról.

Repül a bálna – dizájn
Lehet szeretni, vagy sem, de igen impozáns látványt nyújt az épület – különösen kivilágítva. A megszokott fénytengertől (mögötte a váltakozó fényjátékkal örvendeztető Corvinus Egyetem homlokzatával) alaposan elüt a felületmodellezést hűen követő (abból építkező) háromszögekre bontott felület, és az azt tartó rúdszerkezet. A bálna fejét talán lehetett volna még csiszolni, illetve az azon lévő bejárat megoldása számomra kissé provizórikus. De összességében a finom ívek és vonalak, a kecses felületek mindenképpen imponálóak – mégiscsak egy óriás emlősről van szó!

A magyar lélek és a Bálna
A sok zúgolódásnak többféle oka is lehet: sok építész sértőnek találta, hogy – ellentmondva a biodiverzitásnak4, amely azonban a Föld talán legalapvetőbb törvénye – egy idegen építész tervez idehaza. Elorozva persze a (bálna)zsíros cafatokat. Azt persze elfelejtik, hogy több ezer magyar mérnök dolgozik külföldön.
A Petőfi hídtól a Szabadság hídig tartó sétány beépítésén valójában nem sokat változtatott az épület, ennek ellenére nagyon sok ismerősöm panaszkodott az idehaza az elsőre talán meghökkentőnek számító formára. Ezt a "poént" sajnos nem tudom kihagyni: öt évünk volt meghökkeni:). Az ok, amit régebben nem sejtettem, de 36 évesen már nem tudok megkerülni: mi, magyarok.

Honfitársunk milliói kapaszkodnak egy sosemvolt tündérmesébe, a szép, kellemes múltba, amikor stresszmentesen, boldogan, úri környezetben éltük a pannon mindennapokat. A férfiak megemelték a cilinderüket, a nők virágszirmokat tépkedtek, a templomharang kongatása törte meg kedélyes kávéházi beszélgetést...

...oszt gyütt az a holland Oosterhuis a kompjúterével, és tönkretette az álmot. Grrr!

GG


U.i.: Péntektől tessék menni a Bálnába bele! A sör-virsli ezúttal elmarad, de lesz helyette három napon át tartó dínom-dánom művészeti csoportok produkcióival, koncertekkel, gyermekműhellyel, és az ez alkalomra felállított egyedülálló Budapest Makettet is meg lehet tekinteni.

Bálnatagfelhő: a dunai levegő, a teraszok napfénye, az egyedülálló panoráma, a különleges üzletek, az új és friss gasztro-kult illatok és a művészet öröme: határtalan élmények helye. TITKOS KILÁTÓ, Duna, stílus, part, sodrás, ízek, érzés, kapcsolat, korok, látvány, trend, fények, képek, találkozások, rév, kultúra, hangok, élmény, Budapest, Belváros, híd, nagycsarnok, campus, sétaút, kerékpárút, kikötő, Belső-Ferencváros, gasztrozóna, Nehru-part, Duna, városkép, múlt, jelen, jövő, fiatalok, művészet, századok, perspektíva.


Fotók:
KRS, Csongradi András, lazyp -Indafoto, Balnabudapest.hu
Oosterhuis cockpitja a TERVLAPon: http://tervlap.hu/cikk/show/id/1151


Források:
http://balnabudapest.hu
http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1lna_Budapest
http://hvg.hu/cimke/cet


Lábjegyzetek:
1 Ennek a forgalomnak a kiszolgálására épült a ferencvárosi Duna-parton 1874-ben a Fővámház és mellette Basch Gyula és Krajovics Lajos tervei alapján a Közraktárak négy csarnoka.
2 Fővárosi ÁSZ viszgálat: http://hvg.hu/gazdasag/20111011_fovaros_asz_vizsgalat
3 Bővebben Peter Zellner: Hyrid Space - New Forms in Digital Architecture(angol nyelvű, Thames & Hudson 1999)
4 Biodiverzitás - az élővilág sokfélesége. A fogalom több szinten értelmezhető, egyaránt jelenti a Földön előforduló élőhelyek sokféleségét, a fajok összességét, a fajon belüli genetikai változatosságot (nézzük csak meg hányféle alma van), de egy kisebb területen belül is értelmezhető, pl. a Kárpát-medence biológiai sokfélesége, vagy akár egy kerti tó biodiverzitását is vizsgálhatjuk. Megjegyzés: az építészek is élőlények.


 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár






Építési megoldások