Hová tart a horvát építési piac?

Vegyes mutatók tavaly év végén 

2024 végén az üzleti optimizmus magas volt; az Európai Beruházási Bank tavaly októberi felmérése szerint a horvát cégek 78%-a optimista volt az összberuházási tervét illetően, mely körülbelül annyi, mint az EU 80%-os átlaga. Az üzleti befektetések 26%-kal nőttek a pandémia szintjéhez képest. A horvát turizmus, az építőipar fő bevételi forrása és az építési teljesítmény mozgatórugója a szállodaépítés révén, jól teljesített. Tavaly 21,3 millió turista volt, 4%-kal több, mint 2023-ban, és a vendégéjszakák száma is 109 millió volt (+1% 2023-hoz képest). Az elő- és utószezon is jó volt: tavaly január 1. és május 31. között 11%-kal több látogató volt, mint egy évvel korábban és 12.5%-kal több vendégéjszaka, míg október 1. és december 31. között 10,3%-kal több látogató és 9,7%-kal több vendégéjszaka volt.

A külföldi turisztikai bevételek viszont 1,7%-kal nőttek csak (13,2 milliárd euróra) 2024 első 9 hónapjában, mely jóval a 4%-os inflációs ráta alatt van, tehát jelentős csökkenés reálértéken. A jegybank elnöke szerint a horvát turizmusban az árak 2022 óta 50%-kal emelkedtek, míg azokban az országokban amelyekkel Horvátország a turistákért versenyez csak 20%-os áremelkedés volt. Ez szerinte nem túl jó hír a horvát turizmusnak és így az építőiparnak sem. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint Horvátország GDP-növekedése a 2024-es 3,6%-ról 2025-re 3%-ra, 2026-ra pedig 2,9%-ra csökkenhet, mely szintén rossz hír az építőiparnak.

Emellett újabb rendelkezések is születtek tavaly melyek együttes hatását az építési teljesítményre jelenleg nehéz felmérni. Egyrészt, új törvényeket hoztak, többek között az ingatlanok (a külföldi tulajdonú ingatlanok is) és a turisztikai célú vendégházak új adóztatásáról szóló törvényeket, valamint a rövid távú lakásbérlést is korlátozták. Másrészt, az építési engedélyezési eljárás és a társasházakban a felújítás engedélyezése is egyszerűsödött.

Mit hozott 2025?

Új amerikai elnököt és törvényhozást. Aki és amely a világot gazdasági és politikai értelemben is szeretné felrázni. Ez várakozáson felül sikerült is. Horvátország számára ez azt jelentheti, hogy mélyebb és hosszabb válság lesz Németországban (ahonnan Horvátország fő turisztikai bevételei jönnek) vagy akár globálisan is – mely utóbbi miatt Horvátország nem tudná pótolni az elveszett európai turistákat nem hagyományos turistákkal. Európa védelmi iparának kiépítésével sem tudja majd a kiesett idegenforgalmi bevételeit ellensúlyozni mivel a horvát védelmi ipar viszonylag kicsi. Összességében 2025 eddigi fejleményei veszélyt jelentenek a horvát építési piacra.

Azonban az uniós pénz továbbra is ömlik Horvátországba, legalábbis egyelőre, és ez nemcsak a mélyépítést támogatja (pl. vasút, elektromos hálózat), hanem az épületek építését is (pl. lakások, irodák, kulturális épületek javítása, felújítása). Zágráb új nagyprojektek színhelye lesz most, hogy adósságait kordában tartják, és a logisztikai létesítmények száma és mérete továbbra sem megfelelő a kereslet kielégítésére. Viszont az ország uniós forrásokkal kapcsolatos gyakori botrányai csökkenthetik az uniós pénzek beáramlását melyek a közfinanszírozott építés mozgatórugói.

Ebben a helyzetben nehéz megjósolni a horvát építési teljesítményt, de a nyári EECFA előrejelzésünkre többet fogunk tudni mivel addigra meglesznek az önkormányzati és regionális választások eredményei és kiderül, hogy a jelenlegi kormánypárt túlélte-e a fogadtatást.

Az valószínűnek tűnik, hogy az építőipar átvészeli a jelenlegi bizonytalanságokat az ország idegenforgalmának ereje miatt és az uniós pénzek mennyisége miatt. És bár biztos, hogy az ágazat nem fog zsugorodni, mivel úgy tűnik, hogy a 2008-2009-es válság tanulságait levonta, nem tudni, hogy Horvátország lesz-e a mediterrán térség legjobb turisztikai desztinációja minden olyan következményével együtt amely az építési piacra jótékonyan hat.

Eredeti cikk: Michael Glazer (SEE Regional Advisors) és Tatjana Halapija (Nada Projekt), az EECFA horvát elemzői
Magyar verzió: Buildecon, az EECFA alapítója és kutatóközpontja
Fotó: Tatjana Halapija