Megnyitott a SkyCourt

A díjat brit és magyar építõmérnökök 2000-ben alapították a budapesti Lánchíd angol származású tervezõjének tiszteletére.
Az elismerést a brit Institution of Civil Engineers (építõmérnöki kamara), a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége valamint a Magyar Mérnöki Kamara adományozza az év legjobb építõmérnöki teljesítményének elismeréseként.

Az új csarnoképület – SkyCourt – nemcsak külső megjelenésében, de a belső terét tekintve is meghatározó jelentőségű. A tervezett komplex fejlesztés első eleme a meglévő 2A és 2B terminálok közötti üzemi épületek teljes elbontása után valósult meg. A SkyCourt a két moduláris jellegű terminált egyetlen szerves egységgé kapcsolja össze. A földi oldalon a épületrész határait az indulási oldali homlokzat, illetve a közúti híd adja. A légi oldalon az épület 21 m-rel benyúlik a 2A és 2B homlokzati vonala elé. A közel 70 m fesztávolságú acélszerkezetű tető csak e két határvonal mentén került letámasztásra. A tetőszerkezet formája tükrözi az új terminál belső funkcionális elrendezését és működését. A földi oldalon ívesen leforduló, kétharmad részben tömör tetőfelület méretei ellenére is erősíti a két meglévő utascsarnok funkcionális jelentőségét, a megmaradó főbejáratok helyét.

Az épületrész kisebb, földi oldalán, a homlokzat vonalában kialakított összekötő folyosó a 2A és 2B közötti fedett és zárt kapcsolatot ad, ugyanakkor üzemeltetési szempontból is nagy flexibilitást biztosít.

A SkyCourt külső és belső megjelenésében is az újonnan létrejövő épületegyüttes emblémája kíván lenni, megjelenésében is nemzetközi rangot biztosítva a repülőtér számára. Az épületrész legfontosabb eleme a kétszintes utasforgalmi tér, amelyen minden induló utas áthalad. A beszállókártyák átvétele után, az utasbiztonsági ellenőrzést követően érkeznek az utasok a SkyCourt központi terébe, amely a térélményen túl, nagy alapterületen üzleteknek ad helyet. Emellett az indulási szinten pihenő és várakozóhelyek is találhatók. A galéria szinten éttermek és légitársasági várók helyezkednek el.

Az épület alatt új pinceszint készült, amely kapcsolódik a 2B meglévő alagsori szintjéhez. A terület egy része a teljes reptéri, ellátó-, biztonsági-, karbantartó, valamint a rendőrség és a vámhivatal reptéri személyzete részére kialakított öltözőket foglalja magában. Az alagsorban alakították ki a kereskedelmi egységekhez tartozó raktár területeket. Az áruszállítás és a személyzet közlekedése a megmaradó terminálok határvonalán épülő 2-2 gazdasági liften keresztül bonyolódik. Az alagsorban kaptak helyet az épület működését biztosító elektromos-, és gépészeti centrumok.A SkyCourt – és egyben a teljes épület középvonalában tervezett új alagsori teherforgalmi bejáraton keresztül zajlik majd az épület gazdasági ellátása.

Az épületrész földszintjén (érkezési szint) kapott helyet a teljesen új koncepcionális és üzemeltetési alapokra helyezett csomagkezelő központ. A légi oldali funkció részben a megmaradó épületek alá is benyúlik. A földszint földi oldalán az indulási szinthez hasonlóan belső összekötő folyosó létesül a két terminál fél között. Innen nyílik a személyzeti bejárat.

A fejlesztés a kialakult használati mód időleges megváltoztatásával, jelentős területkorlátozással járt. A fenntartható üzem és a beruházás folyamatossága érdekében, a 2A és 2B terminálok működését részlegesen szét kellett választani, a két utascsarnok közötti épületrészekben működő gépészeti berendezéseket át kellett telepíteni a megmaradó épületekre. Ugyanakkor a megszűnő épületrészek működő funkciók átmeneti, vagy végleges elhelyezésére is szükség volt. Az átmeneti elhelyezés a nagy területigény miatt, legnagyobbrészt a 2A épület délkeleti oldalán, a parkoló területek mellett létesülő konténervárosba, kisebbrészt a megmaradó épületeken belülre került. A SkyCourt átadásával létrejött a több mint két évre egymástól elvágott 2A és a 2B terminálok újraegyesítése, a két terminálfél közötti utasmegoszlás optimalizálása.

A későbbi fejlesztési ütemekben a 2A és a 2B terminálok légi oldali bővítésére kerül sor, ami kiegészül az épületekre merőleges, úgynevezett mólókkal, melyekről mindkét oldalon 10-10 új utashíd segíti majd az utasoknak a repülőgépekre történő közvetlen beszállását.


A Ferihegyi repülőtér nem sokkal a második világháború előtt létesült. Tervezésével és létesítésével az addig a fővárost kiszolgáló, és egyben Magyarország egyetlen nemzetközi repülőtereként üzemelő Budaörsi repülőteret váltották ki. Az 1939-ben megkezdett építkezés, ifj. Dávid Károly tervei alapján, 1944-re fejeződött be. Ebben az időszakban a repülőtér a polgári, a katonai és a sportcélú repülést egyaránt szolgálta. Ekkor alakították ki a mindmáig meghatározó jelentőségű, a főváros gyors közúti megközelítését lehetővé tevő gyorsforgalmi utat, amely a 4-es főúthoz kapcsolódik.

A világháború utolsó évében súlyosan megsérült repülőteret és annak létesítményeit egészen 1947-ig nem újították fel. Az ekkor megkezdett felújítási munkák eredményeként 1950-ben nyílt meg újra a polgári repülés számára a Ferihegyi repülőtér és 1957-re készült el teljes terjedelmében a felújított utasforgalmi épület.

A hatvanas évekre a nagyobb repülőgépek megjelenésével és egyben az utasforgalom fellendülésével az addigi kapacitások szűkösnek bizonyultak. Az évtized végére a repülőtér elérte kapacitása határát.

Ferihegy 2 építését 1983-ban kezdték meg, a 2A terminált 1985-ben nyitották meg. Az épület terveit Dr. Herczegh Károly és Dr. Jaklics Ervin építészek vezetésével az UVATERV készítette. Ezzel vált Ferihegy ismét nemzetközi szintű, modern repülőtérré. A 2-es terminál további bővítése 1997-ben kezdődött, és 1998. év végére már az utasforgalom rendelkezésére állt. A 2B terminál terveit Dr. Jaklics Ervin építész vezetésével a KÖZTI és az UVATERV készítette.

2005-ben a magyar kormány úgy döntött, hogy privatizációs pályázatot hirdet a Ferihegyi repülőtér 75 évre szóló hasznosítására. A pályázatot az angol British Airport Authority (BAA) nyerte meg. A Ferrovial spanyol építőipari konszern tulajdonszerzése után került ismét napirendre a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. tulajdonosváltása, és hosszas tárgyalások után, 2007. júniusában a német Hochtief Airport GmbH által vezetett konzorcium (HTA) lett a cég új tulajdonosa.

A magyar állam az eredeti privatizációs szerződésben bizonyos fejlesztési kötelezettségeket írt elő, melyek célja egyrészt a Ferihegyi Nemzetközi Repülőtér működési színvonalának (utaskiszolgálás, gépkiszolgálás, repülésbiztonság stb.) emelése, másrészt a repülőtér kapacitásának bővítése volt.

A jelenlegi 2-es Terminál épületei nagyrészt az 1970-es években született moduláris elrendezési elképzelés alapján készültek el. A koncepció alapján három, diagonális szervezésű, közös centrum köré szervezett, önállóan működő terminálépület létrehozását tervezték. Az eredeti elképzelés szerinti, a három modul elkészültével 6 millió utas/év kapacitású terminál csak részben valósult meg.

Az 1984-ben elkészült 2A épülete jól mutatja a diagonális középvonalra szervezett épület tiszta szerkesztési rendszerét. A 2B terminál helyszínrajzi elrendezésben követi ugyan az alapkoncepciót, de alaprajzi szerkesztése – megtartva a diagonalitást – már több helyen szakít a tiszta szimmetriával. Ez utóbbit elsősorban – az időközben – megváltozott funkcionális elvárások indokolták. Ezek közül talán a legfontosabb igény a két terminál épület légi oldali összekötése volt, mellyel az épületegyüttes megtette az első lépést az egységes használatú terminál kiépítésének irányába.

A bővítés koncepciója a - Hochtief Airport 2005 őszén benyújtott befektetői pályázathoz a - Tima Stúdió, KÖZTI Zrt. által készített tanulmánytervre épül. A tervezési program szerint, a ma is álló épületek területén, illetve azokhoz közvetlenül kapcsolódva kell a bővítést végrehajtani. Ebből következően a szerkesztésmód szakít a korábbi moduláris rendszerrel, épp ellenkezőleg a két modul teljes összeépítésére törekszik. A főbejáratok megtartása mellett, a hangsúly a jelenlegi épületek közé épülő új csarnokra kerül. Az összképet a továbbiakban ez a központi elem szervezi.


Építész: Tima Zoltán
Építész tervezők: Németh Tamás, Molnár Tibor
Építész munkatársak: Ráti Orsolya, Szabó Dávid,Fischer Bence,Tölgyesi Kaplony, Lamos Péter, Stein Zoltán
Építtető: Budapest Airport Zrt.
Generál tervező: KÉSZ Építő Zrt., Uhrinyi Balázs, Miklóshalmi Zsolt
Építészet/Belsőépítészet: Tima Stúdió, KÖZTI Zrt.
Utastájékoztatás: Auth Design
Tető-, és homlokzattervezés: a.t.f., Frankfurt
Szigetelések: Pataky és Horváth Kft.
Tűzvédelem: Tűzművek Bt., UVATERV Zrt.,Ventor Kft., Asplan G4S
Tartószerkezetek: KÉSZ Zrt., UVATERV Zrt., Kokopelli Kft.
Épületgépészet: ENCO Kft., Sződy és tsa. Kft.
Elektromos rendszerek: Hungaroproject Kft., Kelevill Kft.
Gyengeáram: Trafficjam Bt., Robert Bosch Kft., BULL Magyarország Kft., Avico '97 Kft., IQ Kft., Pontos Idő Kft.
Közmű tervező: GÉM Kft., Direkt-Terv Bt.
Repülőtér technológia: UVATERV Zrt.
Csomagtechnológia: EVOPRO Kft.
Generál kivitelező: KÉSZ Építő Zrt.
Tervezés ideje: 2005 - 2010
Kivitelezés ideje: 2009 – 2011