hír bujtosi városliget bujtosi park nyíregyháza mg építész kft. stróbl renáta park rekonstrukció zöldfelület kert- és tájépítészet green city irányelvek

Megújult Nyíregyháza Városligete: a Bujtosi Városliget park rekonstrukciója

Felújították a nyíregyházi Bujtosi Városligetet


Ongrádi | 2021.01.03

Évszázados múltra visszatekintő, ember alkotta horgásztavak, játszótér és sütögetőhelyek, zöldfelületek és a területet körbeölelő népszerű futópálya is található a régóta közkedvelt nyíregyházi Bujtosi Városligetben. A park közelmúltban befejeződött rekonstrukciója most egyszerre foglalta egységes keretbe és bővítette is ezeket.

A felújítás az MG Építész Kft. tervezői munkájával, európai uniós támogatással valósult meg, a város több más pontján zajló fejlesztési projekttel egyetemben. A városliget szolgáltatásainak bővítésén, egy korszerű közpark létrehozásának igényén túl a növényállományt is érintő beavatkozás egyik fő szempontja a Green City irányelveknek való megfelelés volt – a Hollandiából indult mozgalom a városoknak az ökoszisztémába való visszakapcsolását, a városi zöldfelületek integrációját tűzte ki célul.

A Bujtosi Városliget múltja meglehetősen vadregényes. A legenda szerint elnevezése arra utal, hogy a korábban mocsaras vidéken bujdostak a törvény elől a szegénylegények. A park karakterét alapjaiban meghatározó, összesen 11,5 hektárnyi vízfelületet jelentő öt tó viszont meglehetősen fiatal, a 19. században itt létesült Barzó-Vojtovits téglagyárnak köszönhetik létezésüket: a téglagyártáshoz a helyszínen kitermelt agyag helyén maradt gödröket töltötte ki a víz. És bár a 20. század első felében strandként is használták a tavakat, később Sóstógyógyfürdő háttérbe szorította azokat és a terület vesztett jelentőségéből. A szocializmus időszaka alatt ráadásul a tavak lényegében szemétlerakóként működtek, és ekkor épült meg a területet kettészelő négysávos út is. 

A Bujtosi Városliget mai formáját csak 1995-ben nyerte el, amikor Nyíregyháza önkormányzata úgy döntött, hogy közparkot hoz létre a területen. A tavakat kikotorták és halakat telepítettek beléjük, a horgászok körében igen népszerű kultúrtavakká alakítva azokat. Sétautak létesültek, utcabútorokat helyeztek ki és olyan szolgáltatások is várták a látogatókat, mint a sütögetőhelyek.

A mostani korszerűsítést a „Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" elnevezésű (TOP 6.3.2-15-NY1-2016-00001 azonosítószámú), európai uniós támogatással megvalósuló projekt részeként hajtották végre. Ez nemcsak a Bujtosi Városliget megújulását tartalmazza, hanem további elemeket is Nyíregyháza területén: további park-rekonstrukciókat (Pazonyi tér, Benczúr-Bessenyei tér), az Arany János utca növényzetének frissítését és egy szolgáltatóház létesítését. A városliget felújításának célja egy multifunkcionális, ligetes faállománnyal, cserje, egynyári és évelőfoltokkal rendelkező, 21. századi szolgáltatásokat kínáló, családbarát park létrehozása volt, miközben a térfunkciók megmaradnak, illetve bővülnek. A megrendelői igények között volt a gyalogos és sétálófelületek megnövelése, többek között a tavak egyikében található szigeten további gyalogos utak kialakításával, új térbútorok elhelyezése és önállóan vezetett futópálya kialakítása is.

A tervezési munka 2017 nyarán indult el Stróbl Renáta vezetésével. A közlekedési kapcsolatok, meglévő gyalogos útvonalak vizsgálata jelentette a munka egyik legfontosabb kiinduló pontját. Ennek segítségével meghatározható volt, hogy a parkban merre vezetnek a fő közlekedési irányok. A Bujtosi tavak szabályos formája meghatároz egyfajta kötött rendszert, amely a meglévő sétautak vonalvezetésével együtt megadta a tervezés alap koordinátarendszerét. Erre szerveződik rá az a szabályos, lineáris struktúra, amellyel együtt összeáll a területet szervező geometria.

A sétautak teresedésekkel váltakoznak; egyes funkciók, mint például a sütögetőhelyek a fő közlekedési útvonalaktól kissé távolabb, intimebb hangulatú térrészekbe kerültek. A térrendszerek megalkotásakor szempont volt az is, hogy honnan nyílik szép rálátás a park környező részeire. A gyalogos sétányok hosszú, monoton felületét a burkolat mintázata teszi változatosabbá, míg a sütögetőhelyeknél található teresedések kavicsburkolatot kaptak. A gyalogos sétány mentén madársziluetteket ábrázoló fatáblákat helyeztek el, erősítve annak tanösvény jellegét.

A tervezési munka fontos pilléreit jelentették a már meglévő elemek, mint amilyen a játszótér, sütögetőhely, focipálya, szabadtéri konditerem – ezek környékére túl sok új funkció nem került. A horgásztavak partvonalát néhány helyen kiigazították, de nagyobb beavatkozás itt sem történt. 

Bekerültek ugyanakkor olyan plusz elemek is a parkba, mint amilyen a strandröplabdapálya vagy egy trambulin. Az esőbeálló előtetővel kialakított új, akadálymentes mosdó pedig kétségkívül olyan kényelmi funkció, amelyről gyakran hajlamosak megfeledkezni a közterületek felújításakor. Az új horgászstégek kettős feladatot látnak el: nemcsak a horgászok, hanem a tó partján ücsörögni vágyók is használni tudják őket a rajtuk kialakított plusz lépcsőnek köszönhetően.   

A park egyik fő vonzereje a terület körül vezetett, 1,5 km hosszú futópálya. Ennek megújításakor a tervezők elsőrendűen fontosnak tartották, hogy arra a lábat maximálisan kímélő, korszerű burkolat kerüljön. Az önállóan vezetett futópályával cél volt a futó-gyalogos konfliktus csökkentése, a meglévő faállományhoz igazodva pedig egyes szakaszokon kettéválik a párhuzamosan futó sétány és futópálya. 
A tavak egyikében található sziget bekapcsolása a gyalogos utak rendszerébe szintén fontos szempont volt a rekonstrukció során, a terület újraformálásakor az esztétikai és funkcionális szempontok egyforma súllyal estek latba. 

A park növényállománya már a felújítás előtt kedvező adottságokkal rendelkezett: már eredetileg is nagyszámú fa volt található a ligetben, főleg annak szélein, kisebb ligetes facsoportokat alkotva. A hazai jellemző fafajok jelentős része, így például a kőris, fűz, szomorúfűz, tölgy, oszlopos tölgy, akác, szil és nyár megtalálható itt. A cserjeszint növényzete már kisebb arányban képviseltette magát, míg a gyep állapota a legjobbtól a legrosszabbig terjedt. A tájépítészeti terveket Nádai Brigitta és Rácz Bálint készítette. A beavatkozás célja kettős volt: egyrészt a zöldfelület esztétikai megjelenésének és minőségének javítása, másrészt a zöldfelület biológiai aktivitásának, biodiverzitásának növelése és bekapcsolása a város zöldfelületi rendszerébe. Ez utóbbi törekvés egybecseng azzal az elvárással, hogy a rekonstrukció feleljen meg az élhetőbb, fenntarthatóbb városok létrehozásáért küzdő Green City mozgalom irányelveinek is.

Ami a konkrét beavatkozásokat illeti, azok a jelen rekonstrukció során leginkább az egyes funkciók környékére összpontosultak. A kiemelt területek növénytelepítései mellett szükség volt a területen meglévő faállomány kapcsán olyan beavatkozásokra, mint néhány kiszáradt példány kivágása (ugyanakkor a parkrekonstrukció során elsődleges célkitűzés volt, hogy a lehető legkevesebb fát kelljen kivágni), a gyorsan öregedő fafajok állapotának ellenőrzése, valamint új díszfák ültetése és gyepfelújítás.

Stáblista
Építészet: MG Építész Kft.
      Vezető tervező: Stróbl Renáta
      Építész munkatársak: Pabian Zsófia, Bálint Brigitta
      Közreműködő tervező: Lajkó Nóra
Tájépítészet: Nádai Brigitta, Rácz Bálint
Szakágak:
      Gépész tervező: Kocsis János
      Úttervező: Varga Viktor
      Statikus tervező: Dr. Dudás Zsuzsanna
      Elektromos tervező: Török Krisztián, Csányi István (mosdók)      
Kivitelező: Nyír-Sl Kft.
Fotók: Gröb Krisztina, drónfotók: Nyírdrón  
 

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások