Változik a munkával, oktatással, gasztronómiával vagy akár szórakozással, sporttal és pihenéssel kapcsolatos gyakorlatunk, és ezzel változnak a hozzájuk tartozó terek, tárgyak, eszközök is. Munka- vagy szabadidőnket igyekszünk egyre hatékonyabban eltölteni, így bizonyos tevékenységek összekapcsolódtak az évek során: például egy modern iroda nagyobb közösségi tere egyúttal az edukáció, valamint a kreatív kommunikáció helyszíne is, ahol informális környezetben születhetnek a legújítóbb, innovatív koncepciók, egyesek otthona pedig a covid-helyzet miatt egyben munkahellyé is vált. Központi tematikájával ezekre a változásokra is reflektálni kíván az idei Budapest Design Week (BDW).
Pomázi Gyula, a fesztivált rendező Magyar Formatervezési Tanács és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke kiemelte: „A korunkat meghatározó válságok közepette felértékelődik a kreatív innovációk szerepe – nemcsak a gazdaság katalizátoraként, hanem a rugalmas, alkalmazkodó, újító környezet megteremtésének zálogaként is. A design thinking alapú megoldások, a társadalmi felelősségvállalás, valamint a tervezői kreativitás kibontakozása egyszerre teremtheti meg az üzleti siker feltételeit és egy stabilabb, fenntarthatóbb jövő alapjait.”
A rendezvénysorozat kiemelt helyszínén, a Néprajzi Múzeumban nyílik meg a Budapest Design Week központi kiállítása, amely idén Találkozások terei – építészet és design címmel kortárs építészeti projekteket és azokhoz kapcsolódó térformáló designtermékeket, lámpákat mutat be.
„Idén 150 éves intézményünk büszkén kínál helyszínt a Budapest Design Week számára, hiszen a Néprajzi Múzeum maga is a design- és tárgykultúra történelmi öröksége és a jelenkor közötti szimbiózis bemutatására hivatott. Múzeumunk új épülete a gyűjtemény, a tervezői, mérnöki szemlélet, tudás és az építészet kölcsönös egymásra hatásának példája, és a kortárs hazai építészet és design óriási eredménye” – mutatott rá Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.
„A találkozás felértékelődik és új értelmet nyer. Életvitelünk és a technológia sok olyan tevékenységet is hatékonyan összekapcsol mindennapjainkban, amelyre korábban nem volt lehetőség. Személyes és közösségi építészeti tereink, designkörnyezetünk változóban van, s közben megjelentek olyan új, virtuális terek is, amelyeket a járvány és a válsághelyzet kényszerített ránk, jelentős hatással és üzenettel bírva életünkre. Kiállításunk és programjaink a tervezők és a kreatívipar lehetőségeire, innovatív eredményeire és növekvő felelősségére hívják fel a figyelmet” – fejtette ki a tematika kapcsán gondolatait Sebestény Ferenc DLA, a Budapest Design Week kurátora.
A szakma meghatározó képviselői, egyetemi oktatók, doktoranduszok részvételével megtartott konferencia a fesztivál központi témájához kapcsolódik majd október 13-án: a személyes találkozási szokásaink megváltozásának, közösségi tereink átalakulásának építészeti és design vonatkozásait fogja vizsgálni társadalmi, ökológiai, technológiai hatások összefüggésében. A Budapest Design Week egyik legnépszerűbb programja a Nyitott Stúdiók, amely során ezúttal öt építész és öt építészethez kötődő designstúdió mutatkozik majd be. Október 14-én Személyes találkozások címmel a kreatívipari felsőoktatási intézmények mesterszakos hallgatóit várja a New European Bauhaus (NEB) workshop; a kreatívipari mikrovállalkozások igényeire szabott kiadvány, az évente megjelenő Start Up Guide Live eseménye pedig a válság- és a krízismenedzsment témáját járja körül október 12-én. A Budapest Design Week első szombatján tartott családi napon pedig a legkisebbek is megismerhetik (tárlatvezetéseken, sétákon és gyerekworkshopokon keresztül), életünk milyen területeire lehet hatással a designgondolkodás.
A Budapest Design Week a főváros mellett Pécsett, Sopronban és Szombathelyen is szakmai programokkal, családi nappal, gyerek-workshopokkal, tárlatvezetésekkel, építészeti sétákkal és designvásárokkal várja a látogatókat.
Forrás: sajtóanyag