hír tervek Liget Budapest Liget Köztársaság Városliget

Támogatói nyilatkozat a Liget Budapest Projekt mellett


droID | 2016.03.29
Neves művészek, tudósok és ismert közéleti személyiségek támogatják a Liget projektet.

A Liget Köztársaság Egyesület elnökségének kezdeményezésére neves művészek, tudósok és ismert közéleti személyiségek biztosítják támogatásukról a Városliget teljes megújítását szolgáló Liget projektet. A nyilatkozat több mint nyolcvan aláírója támogatja azt a kulturális, parkfejlesztési és építészeti programot – a Liget Budapest Projektet – amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget.

A támogatók fontosnak tartják, hogy a fejlesztésnek köszönhetően a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol – nemcsak Magyarországon, de egész Európában, egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.

A Liget Köztársaság Egyesület 1995-ben alakult és célja a Városliget múzeumi, műemléki, kulturális értékeinek megőrzése, megismertetése; aktív szerepvállalás a Liget környezetvédelmének megvalósításában, a régi hagyományok, valamint a kulturált városligeti szórakoztatás hagyományainak felelevenítése.  Az Egyesület éppen ezért tartja fontosnak a Városliget megújítását, amelynek megvalósításáért már 2013-ban is kiállt.

Az idén március 25-én közéleti személyiségek aláírásával megerősített új nyilatkozat szövege alább olvasható.


 





A Városliget megújításáért

Különbözőek vagyunk, de van egy közös jövőképünk Budapestről. Egy élhető és barátságos, az örökségére és az innovációira egyaránt büszke magyar fővárosban szeretnénk élni. Ott, ahol a múlt értékei és a fejlődés egymást erősítik, ahogy az történt a Pest, Buda és Óbuda egyesítését követő évtizedekben, a főváros máig ünnepelt fénykorában, amikor Budapest Európa egyik legnagyszerűbb metropoliszává vált.

Mi, akik aláírjuk ezt a nyilatkozatot, támogatásunkról biztosítjuk azt a kulturális,  parkfejlesztési és építészeti programot, a Liget Budapest Projektet, amelynek révén a saját legjobb hagyományai alapján újul meg az évtizedek óta elhanyagolt Városliget: több és értékesebb zöldfelülettel, gazdagabb rekreációs kínálattal, kibővülő sportolási lehetőségekkel, felújított régi és világszínvonalú új, kortárs épületekkel, a végre méltó otthonhoz jutó Új Nemzeti Galériával,  Néprajzi Múzeummal, Közlekedési Múzeummal, megújuló Szépművészeti Múzeummal, a kibővülő Állatkert nagyszabású Pannon Parkjával, a megújult Cirkuszművészeti Központtal, az újjáépített, a gyermek- és ifjúsági színjátszás célját szolgáló Városligeti Színházzal és a Magyar Zene Házával.

Támogatjuk, hogy a Városliget visszanyerje régi fényét és újra a város legszebb parkja legyen, ahol – nemcsak Magyarországon, de egész Európában egyedülálló gazdagságban – immár több mint száz éve egy rendkívül sokrétű kulturális és rekreációs intézményi hálózat szolgálja a Ligetbe látogatókat, megteremtve a kultúra, a szórakoztatás és a zöldfelületi kikapcsolódás egyenértékű jelenlétét és egyensúlyát.

Budapestnek sok arca van, ahogyan mi is számos dologban különbözünk egymástól. Ez így jó, és ez is erősíti a várost. Egy dologban azonban mindannyian egyetértünk: szeretjük a városunkat, szorgalmazzuk a róla és érte való párbeszédet, a fejlődés igenlését és az időtálló hagyományok tiszteletét. Hiszünk abban, hogy vannak választásokon átívelő, mindannyiunk, a jelen és az eljövendő generációk érdekét szolgáló, felelős fejlesztési programok. Meggyőződésünk szerint a Liget Budapest Projekt is ezek közé tartozik.


Aknay János, Kossuth-díjas festőművész, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének elnöke

Bachman Gábor, Kossuth-díjas építész

Bajai András, a Richard Wagner Társaság elnöke

Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója

Baldaszti Péter, üzletember

Balogh Balázs, Széchenyi-díjas építész

Bánáti Béla, építész

Batta András, Széchenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára

Barsiné Pataky Etelka, mérnök

Bodó Sándor, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke

Bogányi Gergely, Kossuth-díjas zongoraművész

Bognár Attila, az A38 Hajó vezetője

Böszörményi Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezetője

Budha Tamás, képzőművész

Czére Andrea, az MTA Művészettörténeti Bizottságának tagja

Csókay Gergely, fesztiválalapító, Budapest Essentials

Dubrovay László, Kossuth-díjas zeneszerző

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum igazgatója

Fekete Péter, Jászai-díjas rendező, a Fővárosi Nagycirkusz igazgatója

Freund Tamás, Széchenyi-díjas neurobiológus, az MTA alelnöke

Garas Klára művészettörténész, akadémikus, a Szépművészeti Múzeum volt főigazgatója

Gerszi Teréz, Széchenyi-díjas művészettörténész

György Péter, esztéta, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója

Gőz László, a Budapest Music Center igazgatója

Hámori József, Széchenyi-díjas agykutató, akadémikus

Hartvig Lajos építész

Ittzés Mihály, zenetudós, zenepedagógus

Jurecskó László, művészettörténész

Kelemen Barnabás, Kossuth-díjas hegedűművész

Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója

Keserü Ilona, Kossuth-díjas festőművész

Keserü Katalin, Széchenyi-díjas művészettörténész

Kiss János, Kossuth-díjas táncművész, a Győri Balett igazgatója

Kiczenkó Judit, irodalomtörténész

Kokas Katalin, Liszt-díjas hegedűművész

Kósa László, néprajzkutató, akadémikus

Konok Tamás, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész

Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum volt főigazgatója

Lakatos Márk stylist, jelmeztervező

Lantos Csaba, közgazdász

Marton Éva, Kossuth-díjas operaénekesnő, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa

Martinek János, olimpiai és világbajnok öttusázó

Mihályi Gábor, koreográfus, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője

Masát András, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem rektora

Máth István, a Budapest Sport Iroda ügyvezető-versenyigazgatója

Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója

Mezey Katalin, Kossuth-díjas író

Mécs Károly, Kossuth-díjas színművész

Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő

Mőcsényi Mihály, Kossuth- és Széchenyi-díjas tájépítész

Murádin Jenő, művészettörténész

M. Tóth Géza, Oscar-díj jelölt fimrendező

Nagy Béla, városépítész

Novák János, a Kolibri Színház igazgatója

Pados Gábor, az acb Galéria vezetője

Paládi-Kovács Attila, Széchenyi-díjas néprajzkutató, akadémikus

Palugyai István újságíró, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke

Papp Regina, a We Love Budapest főszerkesztője

Petrányi Zsolt, művészettörténész

Perneczky Géza, Széchenyi-díjas művészettörténész, képzőművész

Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója

Pottyondy Péter, Ybl-díjas építész

Rátóti Zoltán, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója

Rockenbauer Zoltán, művészettörténész

Romics Imre urológus, egyetemi tanár

Sándor Szandra, divattervező, a Nanushka alapítója

Schrammel Imre, Kossuth-díjas iparművész

Skardelli György, Ybl-díjas építész

Szabó Milán, sífutó olimpikon

Szekeres Pál, háromszoros paralimpiai bajnok

Szuper Levente, jégkorongozó,

Alexander Tolnay, képzőművész, művészettörténész

Tompa Anna, rákkutató, egyetemi tanár

Török Jolán, a Nemzeti Táncszínház volt igazgatója

Vásáry Tamás, Kossuth-díjas zongoraművész

Vass László, műgyűjtő

Vidnyánszky Attila, Kossuth-díjas rendező, a Nemzeti Színház igazgatója

Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója

Zsidai Zoltán Roy, gasztronómus, üzletember

Zsuráfszky Zoltán, Kossuth-díjas táncművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti vezetője


2016. március 25.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások