pestimonika | 2011.04.27
Prágában, a Hloubetint és Aloisovot elválasztó hegy lábánál van ez az egyáltalán nem hivalkodó, kicsit inkább elvadult, de bájos kert, ahol minden tavasszal alma- és cseresznyefák virágoznak.
A teaház a terek minimalizálásának japán hagyományát követi. Egy olyan hely kíván lenni, amely alkalmas a barátokkal való együttlétre, teázásra. A kívülről jelentéktelennek tűnő építmény alaposan meglepi a belsejébe lépőt, a kertnek egy egészen más perspektíváját adva. Egy külön világ rejlik odabent, ahol az idő az ő saját ütemében telik. A tervező azokból a terekből merített inspirációt, amelyek nagy hatással voltak rá, így döntött az íves alaprajz mellett, amelyet egy áttetsző félgömb fed le. A kupola diffúz fénye összeköti az égboltot és a tűzhelyt, ahol a tea készül, a kupola ezenkívül a jelenlévők között is szoros kapcsolatot létesít.

Építész: David Maštálka / A1 Architects
Építtető: David Maštálka and Lenka Kremenová
Kivitelező: Vojtěch Bilišic szobrász és ács
Közreműködők: Lenka Kremenová, Marta Maštálková, Rudolf Maštálka
Kupola: Jan Bašta
A diplomaterv opponense: Terunobu Fujimori, University of Tokyo
Tolmács: Petr Holý, a tokiói Cseh Központ igazgatója
Fotó: Ester Havlová
A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások