hír épületek Budapest épületfelújtás műemlékvédelem Károlyi-Csekonics-palota oktatási épület

Több építészeti érték is előkerült a Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciójakor


sebesp | 2020.02.06

Történelmi és kulturális szempontból is értékes szerkezetek, tartozékok, építészeti elemek kerültek elő a neorokokó stílusban épült Károlyi-Csekonics palota rekonstrukciója során, amelyet várhatóan június végén fejeznek be. A felújított épületet a Károli Gáspár Református Egyetem fogja használni.

A 2017 óta zajló rekonstrukció és beruházás során az épület Múzeum utcai szárnyában teljes körű felújítást végeznek, míg az egykori rezidencia Reviczky utcai részében az eredeti homlokfal megőrzésével új oktatási épületet alakítanak ki.

Az átfogó munkák során a korábban takart, művészettörténeti, történelmi és kulturális szempontból is értékes szerkezetek, tartozékok, illetve elemek kerültek elő: többek között a földszinten elhelyezkedő fürdőszoba melegvízkazánja, öntöttvas oszlopok, eredeti parketta és festett burkolatok, és feltártak egy szellőzőrendszert, valamint kazánt is.

Gyutai Csaba, a felújítás műszaki ellenőri és lebonyolítói feladatait ellátó ÉMI Nonprofit Kft. vezérigazgatója a csütörtöki helyszíni bejáráson ismertette, hogy 1881-1885 között építtette a palotát Csekonics Margit és férje, Károlyi István a bécsi, elsősorban színházépületeikkel híressé lett építészpáros, Fellner és Helmer tervei alapján. Ferdinand Fellner és Herman Helmer tervezte egyebek mellett a budapesti Vígszínházat is.

A Károlyi-Csekonics palotának hányatott sors jutott: a II. világháborúban jelentősen megsérült és később sem kapott méltó felújítást. A háború után hosszú ideig az Országos Műszaki Könyvtárnak adott otthont az épület, 1965-1966-ban két szint ráépítésével bővítették az épület Reviczky utcai szárnyát, közben az épület 2004-ben műemléki védelem alá került. Legutóbbi nagyobb átalakítására 2001-2006 között került sor. A cél az, hogy lehetőség szerint a műemlék- és örökségvédelmi szempontok maradéktalan figyelembe vételével eredeti állapotába visszaállítsák az épületet.

Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kormányzat kifejezetten ösztönzi az ilyen és ehhez hasonló értékes projektek megvalósulását. Fontos, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók 21. századi, modern körülmények között folytathassák tanulmányaikat.

"A fenntarthatóság jegyében olyan építészeti megoldásokat támogat elsődlegesen a minisztérium, amelyek a hazai kulturális javak bővülését is szolgálják" – hangsúlyozta felidézve, hogy a kormány 2015-ben határozott arról, hogy a felújított palotaegyüttest átadja a Magyar Református Egyháznak. Az épület rekonstrukciójára 14 milliárd forintot biztosítottak.

Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora elmondta, hogy az intézmény jelenleg 14 telephelyen működik. Központja, a rektori hivatal a Kálvin téren, a hittudományi kar a Ráday utcában található, és a Reviczky utcában, a palotaegyüttes szomszédságában van a bölcsészkar központi épülete. Mint hozzátette, terveik szerint az épület reprezentatív eseményeknek, valamint hazai és nemzetközi konferenciáknak is helyet ad majd. A palotaegyüttest úgy szeretnék hasznosítani, hogy a köz számára is elérhető legyen – hangsúlyozta.

Ónodi Géza építészmérnök (ÉMI) elmondta, hogy az épületegyüttes annak idején is két részre tagolódott, a Múzeum utca felőli rész lakófunkciót látott el, valamint reprezentatív eseményeknek adott otthont, míg a Reviczky utcai szárny istálló és kiszolgálóépületeket foglalt magába. A kivitelezés során az üveg bevilágító egyedülálló, eredeti acélszerkezete mellett 140 éves burkolatok, tapétadarabok és díszítő festések, valamint korabeli gépészeti elemek is előkerültek.

Szegő Tamás építészmérnök (ÉMI) kitért arra, hogy az épület egykori szivarszobájának kazettás mennyezetét archív fotók alapján kellett újra elkészíteni, és a falakon lévő mintákat is újra fel kellett festeni, az eredeti faburkolatok azonban megmaradtak. Az egykori bálterem Lotz-freskóját is helyreállítják a fellelhető vázlatok, archív felvételek és további kutatási eredmények alapján – tette hozzá.

(MTI)

Helyszíni beszámolónk az épületbejárásról

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások