Tudomány Napja a Magyar Nemzeti Múzeumban

A 2-án délután megrendezett könyvbemutatók a magyar történelem egyik legnagyszerűbb időszakába, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc korába kalauzolják az olvasót és azokat is, akik csak a képeket nézegetnék! Közel 1200 képet talál az, aki az egykor volt televíziós műsorok nyomán elkészült kötetekben lapoz!

A bemutatón mindkét kötethez hozzá lehet férni kedvezményesen.


Az első kötetről

Merre néz Jellacsics Zágráb főterén, miért dobta a hóba a keresztet Imre atya Branyiszkónál, hol sebesült meg Görgey Artúr, mi történt Nagyenyednél, hogyan kerültek elő a vízaknai csata holt honvédei a sóbányából? Megannyi érdekes ember és történet! Tizennégy éven át jelentkezett a Magyar Televízió képernyőjén „Ráday Mihály és Katona Tamás műsora” hogy megismertesse és megszerettesse 1848/49 történetét, hőseit, s arra buzdítson, hogy minél többen érezzék fontosnak a meglévő emlékhelyek, sírok jó karban tartását, gondozását határainkon innen és túl, beleértve olyan helyeket is, mint Szicília, Törökország, Anglia, vagy éppen az Egyesült Államok. A több könyvre tervezett mű – részben követve az egykor volt televíziós műsort, részben amikor kell, eltérve attól – bemutatja az emlékhelyek sokaságát, beleértve a kor diplomáciai tevékenységével, majd az emigrációval kapcsolatos helyszíneket is, a legnagyobbak élettörténetét, munkásságát is sorban, történetről történetre, szóról szóra, képről képre, kötetről kötetre. Íme az első…


A második kötetről

„Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára…” – énekeljük az egyik legismertebb Kossuth-nótát (legalább) március 15-én. Sohasem lesz olyan kalapom, amire „annyi áldás szálljon”, mint az övére, de legyen egy olyan legalább, amit az ő utolsó lakhelye közelében kapni lehet. Vettem hát egy kalapot Torinóban, amit aztán Kossuth angliai partraszállásának helyszínén, Southamptonban, míg a kamerát tartottam erősen, lekapott a fejemről a szél, s messze sodorta a tenger – ha nem is Amerikáig – gondolom. Mi azonban a kormányzót oda, az „új világba” is elkísértük – utólag, hogy útjáról beszámolhassunk a televízióban, s itt, háromrészesre tervezett sorozatunk második kötetében is.

Tudták, hogy nem csak Capuleték házát, a Júlia erkélyeként ismert helyszínt érdemes felkeresni, hanem az osztrák-magyar temetőt is a gyönyörű Veronában? És azt, hogy Tüköry Lajos Szicília nemzeti hőse, hogy a ’48/49-ben a mieinkkel harcoló angol, Guyon Richard sírja hol van Isztambulban, vagy azt, hogy Asbóth Sándor, szabadságharcunk kiváló alezredese az amerikai polgárháború tábornoka volt, majd az Egyesült Államok nagykövete Argentínában, s bár Buenos Airesben halt meg, a sírja ma Washington mellett, az arlingtoni temetőben látogatható?! Hallottak arról, hogy Teleki Sándor egy remek övet ajándékozott Victor Hugónak, s ez ma is ott látható a Guernsey szigetén álló emlékházban? Nem? Hát akkor most kézen fogjuk Önt, kedves Olvasó, jöjjön velünk, találjuk meg együtt (újra) – e kötet segítségével – a nevezetes helyeket!

Az újabb kötetet Réthelyi Miklós professzor, volt kulturális miniszter és Hermann Róbert történész ajánlja majd a helyszínen, ahol ő maga is újabb kötetével lép a közönség elé.

A részletes program letölthető itt.