hír Liget Budapest Városliget

Hatástanulmány a Liget Budapest projektről


pestimonika | 2014. augusztus 8.
     
A tanulmány szerint a kulturális turizmus Európa turizmusának mintegy 40%-át teszi ki, s a Városliget egyik kiemelkedő új vonzereje lehet majd a nemzetközi kulturális célú utazásoknak is. A fejlesztésekre fordított összeg várhatóan 10 éven belül megtérül majd.

A tervek szerint a beruházás során épülő új múzeumok kivitelezése 2016-ban indul és az épületek 2018. március 15-ig nyitják meg majd kapuikat. A múzeumok építésének költsége 75 milliárd forint, míg a Városliget komplex megújítása és fejlesztése, az új múzeumi negyedet is beleértve, mindösszesen 150 milliárd forint.

A projekt 2018-as befejezését követő 10 éven belül, 2028-ra a fejlesztés által generált bevételek már kiegyenlítik annak teljes bekerülési költségét. A tanulmány átfogóan és részletesen vizsgálja a fejlesztés várható hatásait: a projektnek köszönhetően többek között 10 ezer új munkahely létrejöttét prognosztizálja, továbbá a külföldről érkező megnövekvő turistaforgalom miatt 1-1,5 millió plusz vendégéjszakával számol, kiemelve, hogy a megújult Városliget kiemelkedő vonzereje lehet majd a nemzetközi kulturális turizmusnak.

A közbeszerzési eljárás keretében megbízott KPMG Tanácsadó Kft. által készített hatástanulmány részletesen foglalkozik a kereslet, így a látogatószámok várható alakulásával is. A számítások szerint a fejlesztés befejezését követő évben, azaz 2019-ben, a Ligetben található intézmények látogatóinak száma a mostani 4 millió főről 5,9 millió főre nőhet, és várhatóan a negyedik évben stabilizálódik majd, évi 6,2 millió főben.

A tanulmányban a nemzetgazdasági szempontból megtérülő fejlesztés hatásait tekintve a következő szempontokat vizsgálták: közvetlen hatások (pl. vendéglátó-ipari, turisztikai hatások), közvetett hatások (pl. vendéglátók beszállítóinak megnövekedett forgalma), adóbevételek (már az építési fázisban 36,7 milliárd forint), munkahelyteremtés, valamint egyéb, nem számszerűsíthető vonatkozások (pl. az országimázs változása).

A tanulmány külön említi az olyan komplex családbarát helyszínek hiányát is Magyarországon, amely a kultúrával karöltve más tevékenységekre is széleskörű lehetőséget nyújt. A városligeti beruházás ebből a szempontból mindenképpen hiánypótlónak számít hazánkban.

A Városliget Zrt. a gazdasági hatástanulmány mellett több, a Liget Projekt megvalósításához szükséges előtanulmánnyal is rendelkezik.

Elkészült a Városliget átfogó, teljes geodéziai felmérése. Az épületek, utak, műtárgyak és a fák teljes körű felmérését tartalmazó anyag alapvető fontosságú a park megújításához és fejlesztéséhez. (A Városliget történetében korábban még nem készült ehhez hasonló felmérés.)

A hidrogeológiai tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy a tervezett épületek mélygarázsai a megfelelő technológiai alkalmazásával nem lesznek káros hatással a területen a talajvíz áramlására, így sem a környező épületek állaga, sem a területen lévő növények és fák vízellátása és vízutánpótlása nem sérül majd. A Városliget fejlesztésének környezettudatos tervezésével és megvalósításával egy környezetvédelmi szempontból a mostaninál kedvezőbb és működőképesebb közpark jöhet létre.

A fenntarthatósági tanulmány a beruházás környezeti teljesítményének mérhetővé és ellenőrizhetővé tételét segíti. A hazai szabványok és a városi léptékű rendszerrel való összhang miatt egyértelműen a BREEAM minősítés megvalósítását javasolja a tanulmány. Ez a világszerte elismert zöld követelményrendszer a nemzetközi tervpályázatban már helyet is kapott, így az új épületeket a rendszer figyelembe vételével fogják megépíteni.


A Liget Budapest Projekt

A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyet a Városligetben. Az épületekre nyílt és - több mint száz év után - nemzetközi tervpályázatokat írt ki a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. A kiírás Európa jelenlegi legjelentősebb múzeumi fejlesztését hirdeti meg. Az új épületek (Néprajzi Múzeum, Magyar Zene Háza, Új Nemzeti Galéria-Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, FotóMúzeum Budapest, Magyar Építészeti Múzeum) a 2013-as elhelyezési ötletpályázat nyertes pályaműveiben javasolt megoldásokkal összhangban, a park szélein és a Városligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén épülnek fel, ami lehetővé teszi a park zöldfelületének megőrzését, illetve növelését és rekonstrukcióját is.

A tervpályázattal párhuzamosan a projekt többi elemének előkészítése, így a teljes zöldfelületi rekonstrukción túl az Állatkert nagyszabású bővítése, a Fővárosi Nagycirkusz megújítása, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti tervek szerinti helyreállítása az új múzeumi épületek megvalósításával párhuzamosan zajlik, míg a park zöld felületeinek részleges megújítása már 2014 tavaszán megkezdődött. A Liget Budapest Projekt megvalósítása során 2018-ra a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd.

A Városligetnek a város életében betöltött több mint száz éves, a kultúrát, a szórakoztatást és a zöldterületi kikapcsolódást egyaránt szolgáló hagyományos szerepét a Liget Budapest projekt messzemenően megőrzi, illetve megújítja, és ennek eredményeként a 2018-ra megújuló Városliget és környéke Budapest egyik meghatározó, Európa-szerte ismert turisztikai és kulturális desztinációja, tematikus városrésze lesz - írja a Városliget Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóanyaga.

A szerző legújabb cikkei:
Ornamentika az építészetben
Mennyi idő alatt ér át egy vicc Budáról Pestre?
A házak nem hazudnak
A tervtári munka ezer arca
Elérhető az első magyar BIM-kézikönyv
Jan Gehl Veszprémben
Építészeti fotótár indult
150 éve született Árkay Aladár
A Wekerle-teleptől a Georgia-házig
Az építész, akit a világon mindenki így ismer: CF tanár úr
„…rá tudja nyomni a mások eszméire is a saját zsenialitása bélyegét”
Európa városai Tallinnban találkoztak
La Chaux-de-Fonds-tól Csandígarh-ig



Kérjük értékelje a cikket:    -2:   -1:   1:   2:      Összesen: -3 (11 szavazatból)