A cikksorozat utolsó részében a Székesegyház déli lejárójával foglalkozunk, melynek középkori darabjai teljesebben megőrződtek, mint az északi lejárat esetében.
Szőlők közt, az Alpok zöld hegyeire tekintő apró, régi borospince áll Steinberg városkájának szélén. Ruth Grünberger régi vágya teljesült, amikor házat örökölt itt, mert bár a közeli Grazban él családjával, mindig visszavágyott oda, ahol gyerekkorát töltötte: e régi mezővárosba, a burgenlandi Répcekőhalomba.
Dejan Krajinović (Beobuild Core, EECFA Serbia) szerint Szerbiában az építőipar az egyik legkevésbé érintett ágazat, csak a termelési volumenben és a logisztikai kapacitásban volt észrevehető némi csökkenés a karantén szigorú korlátozásai miatt, de szerencsére a munkák nem álltak meg, és a károk minimálisra tehetők.
Dr. Sebastian Sipos-Gug (Ebuild, EECFA Romania) szerint eddig csak néhány jelentős építési projektet halasztottak el Romániában, sőt néhány esetében valójában a tervezettnél gyorsabban haladnak a munkák, például a híd- és útépítéseknél, a kisebb forgalom miatt.
Az EBI szakértőinek becslése szerint, ha fél évig ilyen mértékű lesz a visszaesés, akkor a járvány önmagában 15%-kal vetheti vissza a folyóáron mért építőipari teljesítményt.
Az északi és déli lejárók domborműveinek megalkotása az 1170-es évekre tehető, melyekkel együtt a külföldi és hazai kőfaragók többek között elkészítették a Szent Kereszt-oltárt, valószínűsíthetően a Székesegyház szentélyrekesztőjéből származó angyalt ábrázoló domborművet, és még további faragványokat és díszítményeket.
A koronavírus-járvány számos gazdasági ágban okoz komoly problémákat, többek között erős negatív hatást gyakorol az építőiparra is. A hosszabb szállítási idők, illetve a munkaszervezési problémák egyaránt nehezítik a kivitelezők dolgát.
A járvány idején ugyan kisebb csinnadrattával adják át a díjakat, mint békeidőben, de azért persze ugyanúgy lehet örülni a magyar sikernek, mint máskor. Az elég nagy presztízsű A’ Design Award építészeti díjazottjai közé idén két magyar is bekerült.
Virág Csaba várbeli Villamos Teherelosztójáról sokan végképp lemondtak, amikor a napokban, 2016 után újra megjelent a hír a lebontásáról. A Megfagyott Muzsikus, az építészhallgatók lapjának szerkesztőségében viszont úgy gondolták, érdemes még az utolsó pillanatban megmutatni, hogy a megjelent döntéssel szemben léteznek sokkal fenntarthatóbb, közösségibb, méltóbb lehetőségek.
A pécsi Székesegyház jól ismert és sokszor átépített műemléke hazánknak. Az épület korai története azonban nem lehet teljes a templom keleti oldala melletti, Káptalan u. 8. szám alatti épületben kialakított Dómmúzeum értékes anyagának ismerete nélkül.
Alejandro Sticotti argentin építész mindössze négy anyag felhasználásával épített családjának pihenőhelyet, mindezt rendkívüli egyszerűséggel tette, tudásukat büszkén vállaló építőmesterek közreműködésével.
A magyar kormány 2018-ban hozta létre a Népi Építészeti Programot népi építészeti értékeink megmentésére. Az évi 1,5 milliárd forintból működő programot 2019 óta a Teleki László Alapítvány koordinálja. A programban országos vagy helyi védettségű épülettel rendelkező ingatlantulajdonosok – magánszemélyek, önkormányzatok, szervezetek, egyházak – nyújthatnak be igényt támogatási kérelemre a részlegestől a teljes felújításig.
Újra divatban a könnyűszerkezetek: trendek és problémák – Építész Tervezői Nap 2025. március 20-án
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap 2025. április 24-én
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap 2025. május 22-én
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap 2025. szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap 2025. október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap 2025. november 13-án