Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett olykor szükséges egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

Ebben a minisorozatban a meghökkentő épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly hangvételű szakcikk mellett szükséges olykor egy kis játékosság, ennek ellenére ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

A barcelonai önkormányzat kiadta a Sagrada Familia bazilika építési engedélyét több mint 130 évvel a munkálatok kezdete után – jelentette be Janet Sanz városfejlesztésért felelős polgármester-helyettes pénteken sajtótájékoztatón.

„Őrült lángész, zseniális konstruktőr, megkésett középkori építőmester vagy a „mértéktelen gigantizmus” megszállottja?” – teszi fel a kérdést Moravánszky Ákos Gaudíról szóló könyvének bevezetőjében. „Zseni vagy őrült?” – kérdezi Rainer Zerbst a Taschen sorozatban megjelent Gaudí kötet szerzője.

Antoni Gaudí (1852-1926) 1904-ben egy már meglévő barcelonai családi házat kezdett el átépíteni, azaz felruházni a rá jellemző különleges szín- és formavilággal. Az épület, amely immár a világörökség része, a Casa Batlló nevet kapta.

Az előzetes viták ellenére a nyugati kapu végül nem posthumus Gaudi stílusában készült el. Subirachs nem csak a saját formavilágát adta, hanem sajátos nyelven, saját üzeneteivel is gazdagítva közvetíti az üdvtörténetet.

Mintha egy hatalmas fatönkből faragta volna ki alkotója ezt a meghökkentő házat.
Számomra a szobákban található fűtőberendezések eltérő kiakakítása viszi a prímet. (Lásd szobafotók!)