A Ferenciek terén álló északi Klotild-palota több mint egy évszázada meghatározó eleme Budapest városképének. Az épület luxusszállodává történő átalakítása egyszerre jelentett műemléki helyreállítást, szerkezeti kihívást és belsőépítészeti feladatot. A teljes rekonstrukciót a DVM vezette generáltervezőként és kivitelezőként.

A Dunapark, Budapest ikonikus art deco kávéháza történetével közel kilenc évtized városi életének lenyomatát őrzi. Ugyanaz az építészeti tér három különböző korszakban három eltérő életformához alkalmazkodott, miközben Hofstätter Béla és Domány Ferenc eredeti térgondolata végig felismerhető maradt.

Az EECFA idén nyári építési piaci előrejelzését június 22-én adta ki. A nyári előrejelzés fő üzenete, hogy 2028-ig mindkét régió megtarthatja a tavaly elért magas építési teljesítményt. Az előző előrejelzéshez képest ez a délkelet-európai régióban valamivel kevesebb pesszimizmust, míg a kelet-európai régióban valamivel kevesebb optimizmust jelent.

Andrea Valentini építészt a HuGBC szervezte Green Future konferencia apropóján kérdeztük, amelynek fókuszországa – az Italian Trade Agency közreműködésével – Olaszország volt. A 2026. április 26-ai konferenciának a Budapest Music Center adott otthont.

A Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete és az Icomos Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület által szervezett vitaestsorozat június 10-ei alkalmának témája a műemléki hatóság, a hatósági munka volt. A felkért résztvevőkö kívül a közönség sorai közül is számos szakember megosztotta tapasztalatait.

A budai Vár két újonnan megnyitott épülete az elmúlt napokban bőséges kommentárt kapott. Most következik egy képi dokumentáció arról, hogy alakult át a Karmelita és az egykori Vöröskereszt-palota, s milyen terek jöttek létre, végül is milyen városi nézőpontot kínálnak ma. Két különböző építészeti történet, meglepően hasonló panorámával.

Idén nyáron a horvát gazdaságot, beleértve az építőipart is, komoly károk fenyegetik. Ezek egyelőre nem mélyrehatóak, ez azonban június közepére, sőt, akár május végére is jelentősen romolhat, mind a tényleges kár, mind a veszélyérzet tekintetében. Sok tényező játszik szerepet, melynek egy oka van: az amerikai-izraeli-iráni háború.

A Citadella új kiállítása nem tárgyakat mutat, helyette inkább hatásokat kelt. A bástya tereiben felépített jelenetek a szabadság történetét mesélik el, mégis inkább annak hiányát erősítik. A rövid, megélt pillanatok helyett a következmények képei maradnak. Ami megszülethetne bennünk, itt előre el van mondva.

A Citadella lényege nem a falakban, hanem működésen volt: a késleltetésben, a kontrollban és a zártságban. A mostani beavatkozások ezt a rendszert bontják meg. A kérdés nem az, hogy indokolt-e a megnyitás, hanem az, hogy mi szűnik meg vele – és mit nevezünk ezek után még erődnek.

Ünnepélyes keretek között április 5-én megnyílt Budapest egyik legszebb látványossága, a leromlott állapotából megújult Citadella, a Gellért-hegy tetején, ahol kilátóteraszok, tágas virágos park, családbarát közösségi terek, panorámás kerthelyiséggel ellátott kávézó, fagylaltozó és ajándékbolt, valamint élményközpontú kiállítás várja a látogatókat.

Budapesten most végigkövethetjük, hogyan vált a kávé különlegességből napi rutinná – és hogyan lett belőle újra élmény. A Kazinczy utcai kiállítás arra emlékeztet, hogy a kávé nemcsak ital, hanem korszakok lenyomata – éppúgy a hiány, mint a bőség idején.

A Gellért-hegy és a megújuló Citadella évszázadokon átívelő történetét bemutató kiállítás nyílt a Várkert Bazár szabadtéri helyszínén. Az Elnyomástól szabadságig – A Gellért-hegyi Citadella története című tárlat az egykori erőd sorsán keresztül mesél elnyomásról, pusztulásról és újjászületésről. Az ingyenesen látogatható tárlat április közepéig tekinthető meg a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján.