Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni. Következik a sorozatzáró cikk.

A lajosmizsei határban álló középkori Pusztatemplom a Duna–Tisza köze kevés fennmaradt romemlékeinek egyike. A 14–15. századi templom maradványainak állagmegóvása befejeződött. A ROM Vándor örökségmentő program hetedik eleme vált látogathatóvá. A helyreállítást a Market Építő Zrt. programja finanszírozta, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) tervezte.

A szecesszió nem csupán építészeti stílus, hanem tudatos kulturális program volt. Mit jelent ez ma? A Városi Szalon első beszélgetése Lechner Ödön építészetén, Róth Miksa üvegművészetén, a restaurálás és a mecenatúra példáin keresztül kereste a választ. A képsor egy évtized kutató- és fotómunkájából állt össze.

A Biodómot gyakran kupolaként emlegetjük, pedig tervezői szerint nem a szerkezet a legfontosabb része. A lényeg a kupola alatt létrejövő világ: a szabályozott klíma, a növényzet, az állatok és az emberek közös tere. A 2019-es szerkezetépítéstől a 2026-os megnyitás előtti utolsó simításokig követtem végig fényképezőgéppel ezt a különleges történetet.

Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei és világörökségi várományos helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mutatni.

Mit jelent ma utazni egy olyan világban, ahol minden hely elérhető, de egyre kevesebb élmény valódi? A FabrianoInAcquarello nemcsak egy nemzetközi akvarellfesztivál, hanem egy működő modell arra, hogyan válhat a város az alkotás közegévé, az utazás pedig részvétellé. Egy kortárs Grand Tour, ahol a résztvevők nem nézők, hanem alkotók.

A japán Szeto-beltenger apró szigete, Naoshima ma a világ egyik legismertebb kulturális zarándokhelye. Az egykori ipari településből néhány évtized alatt olyan „dizájnsziget” született, ahol a táj, a kortárs művészet és az építészet szinte vallásos egységbe rendeződik.

Noura Al-Sayeh, Lina Ghotmeh, Aziz Al Qatami, Anne Holtrop: olyan világhírű építészek jönnek Budapestre, akiknek nevéhez fűződik korunk egyik legfontosabb építészeti forradalma: az épített örökség újrafelfedezése, életre keltése kortárs építészeti eszközökkel – a Perzsa-öbölben.

A Hebridák zord sziklás látványába illeszkedő szerény, mégis következetes gondolkodásról árulkodó ház lett a legjobb brit 2025-ben

Bevallottan a példamutatás szándékával osztják ki a Budapest Építészeti Nívódíjat, immár (kisebb megszakítással) harminc éve. Idén a zsűri a felújításokat, társasházakat ...no és azt az irodát találta legjobbnak, aki nem először tarol a díjkiosztón.

Kétéves előkészítési, engedélyezési és kivitelezési munkálatokat követően átadták a Market Építő Zrt. ROM Vándor örökségmentő programjának hatodik helyreállított műemlékét, a Somogy vármegyei Ádánd melletti Hetyei templomromot. 

Ahol a város, a forma és az ember találkozik a sötétben – a fény fest, de nem takar; kibont, de nem elfed.  A fényfestés mint párbeszéd: az építész, a város és az éjszaka közös nyelve. Mit jelent a fény az épített tér számára, és mit jelent számomra. A fény érzelmi és térbeli szerepét járom körül, azt a finom határvonalat keresve, ahol a fény nem dísz, hanem érintés, amely a várost esti életre kelti. Ez az írás egy szemléleti alapvetés: egy sorozat első darabja, amelyet a budapesti fényfestéseket elemző cikkeim követnek majd.