A Bauhaus magyar mestereinek munkásságát a színházművészeten keresztül bemutató kiállítást rendeztek a berlini magyar kulturális intézetben a Németországból indult összművészeti irányzat alapításának századik évfordulója alkalmából.

Pénteken átadták a berlini Múzeumsziget új kapujának számító, görög templomok klasszikus elemeire alapozó James Simon Galériát.

Megszületett a határozat, miszerint a nemrégiben súlyosan megrongálódott Notre Dame eredeti állapotát állítják vissza. Európában az elmúlt időszakban hasonló volumenű rekonstrukciós beruházásra nem volt példa, ám folyamatosan zajlanak az évek során amortizálódott épületek felújítási munkálatai.

„Az én geometriám” címmel nyílt tárlata prof. dr. Koppány Attila festőművésznek, a győri Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar Építészeti és Épületszerkezettani Tanszékének professor emeritus egyetemi tanárának.

Hivatalosan megnyitották az új Bauhaus múzeumot pénteken a németországi Weimarban, a 100 éve alapított művészeti és iparművészeti mozgalom első központjában, és elkezdődött A Bauhaus Weimarban él (Das Bauhaus lebt in Weimar) című fesztivál, amelyet az évforduló alkalmából rendeztek.

Közel háromszázan jöttek el csütörtökön az Austrotherm és a Canon közös konferenciája a BME Dísztermébe. A cím – Okos építészet nyomás alatt – többeket zavarba ejtett, íme a megfejtése.

A természet és fantázia határain egyensúlyozó, kísérletező munkáiról ismert japán építész tervezi a londoni Serpentine Galéria nyári installációját, a minden évben rengeteg látogatót vonzó Serpentine Pavilont. A nyári pavilon tervezésére 2000 óta minden évben egy olyan építészt kérnek fel, akinek még nincs Angliában megvalósult épülete.

Tokár György 1933. július 14-én született. Mesterei olyan kimagasló építészek voltak, mint Pogány Frigyes, Rados Jenő és Weichinger Károly

Mindenki a fedélzetre! A „Wohnmaschine” szó szerint lakógépet jelent, mely utalás Le Corbusier épületére, az Unité d’Habitation-ra.

A Ház 1908/7. és 8. számainak illusztrációs anyaga a Vágó-fivérek épületeit és terveit mutatja be. A későbbiekben Corbusier-vel is vitába keveredett Vágó József által megfogalmazott ars poeticájuk mellett egy Komor Marcelltől származó útibeszámolót is olvashatunk, és egy szerkesztőségi cikket, amely Medgyaszay István híres előadását értékeli.

Málnai Béla, Kozma Lajos, Malonyay Dezső, Kós Károly, Eliel Saarinen, a Bálint és Jámbor építésziroda, a Vágó-fivérek: A Ház folyóirat I. évfolyamának szerzői, közreműködői, témái a századelő – ahogy a lap megfogalmazta – „magyarul modern” építészetének, művészetének és a hozzá közelálló külföldi irányzatoknak széles palettáját tárják elénk.

Id. Rimanóczy Gyulát a két világháború közötti építészetünk egyik legjelentősebb alakjaként tartjuk számon. A 115 éve született és 60 éve elhunyt mester egy többgenerációs építészdinasztia tagjaként meghatározó szerepet játszott az ötvenes években is, amikor a nagyon korlátozott lehetőségek között is sikerült megtalálnia a minőségi építészet útját.