A Magyar Kultúra Napján ünnepélyes keretek között adták át Esterházy Péter felújított rómaifürdői otthonát, amely Vámos Miklós író kezdeményezésére, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának tulajdonosi szerepvállalásával, valamint a Market Építő Zrt. vezetésével 50 építőipari cég társadalmi felajánlásával született újjá. A villa a jövőben a Magyar Irodalom Barátai Alkotóháza (MIBA) Alapítvány kezelésében irodalmi alkotóházként működik.

A Dél-Dunántúli Építész Kamara kezdeményezésére és lebonyolításában elkészült a Breuer Marcell Emlékpad, amely a világhírű pécsi születésű építész, tárgytervező és a Bauhaus kiemelkedő alakja előtt tiszteleg.

Erős mezőnyben megérdemelten nyert első díjat a híres építész gyermeke. A tervnek egyszerre van századfordulós, népi, modern íze. A díjazottak között Emődi-Kiss, Sztranyákék, Dajka, Ferencz Marcell.

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszust Budapesten, a Nemzeti Atlétikai Központ kongresszusi termében rendezték 2025. március 7-én, Társadalom és transzparencia az építészetben címmel.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint Kiíró, nyílt építészeti tervpályázatot hirdet „Szatmárcseke – Himnusz Emlékhely” tervezésére.

Szekrény tetején mentett secco, a faluban előkerült szobor, szilánkokból visszatervezett padló: a bajnai Sándor-Metternich-kastély hihetetlen titkokat rejt. A Sándor-palota névadó családjának bajnai kastélya ma újra régi fényében ragyog.

Június 3-án, csütörtök este 18:00-kor folytatódik az Esték a Hild-villában – Tesztoszteronépítészet beszélgetéssorozat, amelynek keretében Wesselényi-Garay Andor következő vendége Gutowski Robert építész lesz.

A dús növényzettel körülvett „Co Dam Chay” egy vegetáriánus étterem a vietnami fővárosban, mely az ezer évvel ezelőtt virágzó a Cham-kultúra vörös tégla templomainak építészetét idézi.

Az új Trianon-emlékmű megosztó lesz – hogyne lenne az, ilyen témánál ez sajnos ma természetes. Az esztétikai érvek és ellenérvek mellett az utóbbi időben egyre nagyobb hangot kapott az ideológiai is. Bár látni még senki sem látta, egyre többen kérdeztétek, hogy nekem mi a véleményem róla. Szóval nagyon óvatosan, de megpróbálom megfogalmazni.

Az egykori Igazságügyi Palota épületét mindenki úgy ismeri, hogy a Néprajzi Múzeum. Ugyanis az működött a Kossuth téri épületben 1973 és 2017 között. Pár éve aztán döntés született az intézmény kiköltöztetéséről, hogy ismét a Kúria kapja meg házat. Ám azt kevesen tudták, hogy az épületnek durván a harmadát nem is a múzeum foglalja el.

A húszas években számos olyan harangot öntöttek, és helyeztek el a magyarországi templomokban, amelyeknek a felirata Trianonra emlékeztetett. Ezek közül szerencsére több mind a mai napig megvan, furcsa módon évtizedeken keresztül nem tűnt fel a jelenlétük azoknak, akik üldöztek mindent, amit irredentának ítéltek.

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.