Az építészet jelentősége a vidékfejlesztésben

Az alábbiakban Dombai Mária (a NOE építészszakértői csoportjának tagja) beszámolóját közöljük:

A konferencia az ország gazdasági teljesítménye szempontjából az egyik legfontosabb feladattal foglalkozott: a vidékfejlesztés jegyében a jövőben megvalósuló mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó beruházásokkal. Bár e két terület szervesen összefügg egymással, látni kell, hogy a jelentős hozzáadott érték főleg a mezőgazdasági termékek feldolgozása során keletkezik.
A vezető előadások egy részét a Szent István Egyetem (SZIE) intézeteinek és karainak vezetői tartották. Mint ezekből kiderült, ma a falu és vidékfejlesztés legelhanyagoltabb területe az építés.

Dr. Makovényi Ferenc, a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar dékánja az építészek integráló, összefogó szerepéről szólt a vidékfejlesztéssel kapcsolatban. Szükség lenne azonban az építészek további szakképzésére. Fontos feladat most a jövőkép kialakítása.

Érdekes felsorolást mutattak be azokról a jeles építész személyiségekről, akik az elmúlt évszázadban, évtizedekben leginkább előrelendítették a vidékfejlesztést. A vidékfejlesztés és építészet kapcsolata megmutatkozik az egyes országrészek jellegzetes, egymástól eltérő, a hagyományhoz alkalmazkodó épületeinek stílusában is. Biztosítani szükséges az egyes települések harmonikus megjelenésének kialakítását.

Ifj. Hubai Imre, a Nemzeti Agrárkamra vidékfejlesztésért felelős alelnöke előadásában az EU támogatásoknak köszönhető Vidékfejlesztési Programról (2014-2020) és annak az épített környezetre várható hatásairól beszélt. Ő is kiemelte az építészek vezető, összefogó szerepét egy-egy projekt megvalósítása során, és hangsúlyozta az optimális tervek létrehozásának fontosságát - akár típustervek, -megoldások formájában is - mert ez lehet a megtakarítás egyik forrása. Tájékoztatást kaptunk a mezőgazdasági építkezések speciális feltételeiről és a hatósági eljárásokról is.

Halottunk a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjról, melynek köszönhetően példaértékű építési projektek készültek. Az ő nevéhez fűződik a Falugondnoki Hálózat létrehozása és a Falufejlesztési Társaság megalapítása. (Kemény Bertalant /NOE/ is jól ismerte, jómagam sokéves kapcsolatban álltam vele).

A rendezvényen a szakértők több előadásban foglalkoztak a mezőgazdasági és feldolgozóüzemi beruházásoknál felmerülő épületszerkezeti, anyaghasználati kérdésekkel – ezekre különböző építőanyag-forgalmazó cégek kínáltak lehetséges megoldásokat (pl. csarnok, tetőszerkezet, hűtőházi szendvicspanel, kőzetgyapot termékek, hőszigetelés anyagai, stb.).

Úgy gondolom, hogy a vidékfejlesztés témája – mezőgazdaság/élelmiszer-feldolgozás – nem idegen előttünk, hiszen a nagycsaládok egy része vidéken él és gazdálkodással foglalkozik. (E beszámoló kicsit hosszabbra sikerült. Egyrészt, mert ez a terület számomra kiemelkedő: egész aktív életemben a hazai és külföldi élelmiszeripari tervezés területén dolgoztam, másrészt hasznos lehet tagságunk számára is.)

Javaslom, hogy aki ténylegesen érintett e két területen történő fejlesztésben, beruházásban, kísérje figyelemmel és vegyen részt a további, kapcsolódó konferenciákon.