Miközben mi az ÉTDR-el kínlódunk – na jó, inkább úgy fogalmazok, hogy éppen a tesztalanyok szerepét töltjük be –, egyes helyeken egészen mást tesztelnek: virágzik a szárazföldi konténerépítészet, ahogy erről a Tervlapon olvashattunk már.
Viszont holland építészek egy jo-int-elligens ötlettel, víz alapú kontéres projekttel rukkoltak elő Bangladesben. Követem az eseményeket, s ha megvalósulásról hallok, olvasok, közzé teszem az ottani tesztalanyok véleményét, tapasztalatait. Ha lesznek ilyenek.
A lényeg:
Irreálisnak tűnik elsőre a terv, de ENSZ adatok alapján ma kb. 1 milliárd ember él nyomornegyedekben, és ez a szám 2030-ra megduplázódhat.
Ha nem is duplázódik meg , akkor is elgondolkodtató a fenti szám, hisz a mostani népességi adatok szerint ez épp az 1/7-e a világon élő embertársainknak. (hm.)
A legszegényebb rétegeknek sem normális lakhatásra, sem áramra vagy tiszta vízre, higiéniai szolgáltatásokra nincs lehetősége és a magas munkanélküliség, bűnözés tovább rontja a kilátásokat. Ha ezek a bádogvárosok víz mellett vagy vízen vannak, még inkább meg kell küzdeni a helyhiánnyal.
A legkülönfélébb funkciókat találták ki: úszó kert, szennyvíztisztító telep, konténerház, amely közösségi központként, iskolaként vagy mini kórházként szolgálhat, és vízen úszó napelemekkel termelnének energiát.
A bemutatott úszó napelemeknél csak azt nem értem, miért nem törekedtek a felületoptimalizálásra. Azaz egységnyi felületen a legoptimálisabb napelem elrendezést kicsikarni.
A cikkhez tartozik még, hogy az építész csapat díja mellé nyert 10 ezer euróból Bangladesben (Korail - Dhaka) fogják megvalósítani ezt a pilot projektet. A felmérések már meg is történtek, a következő lépés a funkciók telepítése lesz (a konténereket Hollandiából hozzák majd)
forrásom
További képek és egy mozgóképes adalék ugyanitt.