Kíváncsian vártam ezt a konferenciát. Mindig azok a pillanatok ragadnak meg, amikor egy épület nem csupán megmutatja magát, hanem el is árul valamit a mögötte álló gondolkodásról. Ez a páros előadásformátum pontosan ezt kínálta: az építész és a szerkezettervező együtt beszél kedvenc épületéről – az ihletés és a megvalósítás találkozásáról.
Nem célom egy egész napos eseményt dokumentarista részletességgel visszaadni, de a végén egy rövid áttekintést adok majd a teljes programról, ehelyett azokra a részletekre figyeltem, amelyek számomra – építészi és fotográfusi szemmel – jelentéssel bírtak: tömegalakításra, a rendeltetés kiszolgálására, arányra, ritmusra, az anyagválasztás és a szerkezeti döntések apró pontosságaira, amelyekből kiolvasható a tervezői kéz gesztusa. Az itt következő gondolatok és megfigyelések tehát nem tudósítások, inkább személyes lenyomatok, képek (fényképek) arról, amit ezekből az épületekből „hazavittem”.
Jó volt látni, hogy a terem megtelt. A vetített képeket, a részletrajzokat nézve, az előadók személyes vallomásait hallva csend ült a termen – az a fajta koncentrált figyelem, amit csak építészeti közegben él át az ember. A jelenlévők tekintetében ott volt az az ismerős kíváncsiság, amikor azért ülünk be egy előadásra, mert reménykedünk, hogy ma is elhangzik valami, amitől egy gondolat új pályára áll. Sokan jegyzeteltek előttem, mellettem! A szünetekben a poszterek előtt mindig más tempóban halad az ember. Kicsit megáll, közelebb lép, belenéz a rajzokba, arányokba, rétegekbe. Ilyenkor a szem is tervezővé válik: kapcsol, értelmez, visszapörget. Szinte hallani, ahogy a gondolat dolgozik.
A piliscsabai épület [1] tömegével kapcsolatban ugyan elmondta Turi Attila, hogy a „könyv” inspirálta a tömegképzést s a fa, a „falevél” a papír alapja, de ettől függetlenül számomra ott van a könyv jelenléte – nem illusztratív módon, hanem ahogy a kötés és könyvgerinc arányai visszhangzanak a falak töréseiben és a tömeg tagolásában. A homlokzati kőelemek tiszta gondosan megtervezett ritmusa, a bejárat áttört üvegfelülete és a vörösréz részletek együtt igazi „tárgyjelleget” adnak az épületnek – mintha maga is egy hatalmas, földbe ágyazott kötet lenne. A metszet-rajzon különösen izgalmas volt látni, mennyire rétegzett logikával épül fel a védelem: a víz ellen talaj felől, az eső fölülről, az időjárás felől érkező hatások kizárása egy ilyen raktár esetében, mind külön kezelve, mégis egymásra reagálva alakítanak ki egy stabil belső klímát, s a tűz elleni védelmet.
Az MVM Dome [2] képein az épület egyszerre ikonikus tárgy és élettel teli „mágnespont”. A fesztáv önmagában lenyűgöző – de igazán akkor érthető meg, amikor fejben „beállunk” a rajz közepébe, és fölénk emeljük a több mint száz méteres fedést, s hallhattuk az építés ütemezett, gondosan szervezett folyamatát. A keresztmetszeti rajz érzékelteti azt a valódi bravúrt ahogy az előregyártott vasbeton elemek és az acél tartószerkezet az enyhén kifelé dőlő homlokzatburkolatok és üvegfelületek együttműködése pontosan hangolt szerkezeti ritmussá áll össze. A kívülről monumentális forma belül precízen komponált térszerkezetté válik.
A Hungaroring Paddock épület [3] projektnél különösen érzékelhető volt: a nagy épületek mögött ma már nem egy tervező áll, hanem komplex, összehangolt csapat, csapatok. A Paddock épület célja nemcsak a látvány volt, hanem a versenyhétvégék pontos, megbízható kiszolgálása. A horizontális arányok és a kifutó tetőélek rajzolt dinamizmusa a pálya, az autók sebességvonalát követi.
A Knorr Bremse fejlesztési épület [4] esetében megfogott az a fegyelmezett raszter, amely a homlokzat mögött a belső terek logikáját sejteti. Nem hivalkodó épület ez: sokkal inkább precíz, mérnöki tisztaságú gondolkodás nyoma. Az arányok és ismétlődések rendje adja az épület „hallgatag eleganciáját”.
A Magyar Zene Háza épület [5] görbült tetőformák mögött valójában nagyon is racionális szerkezet áll – és ebben a feszültségben van valami poétikus. A tűzvédelmi részletek bemutatásánál érdekes volt hallani/látni, hogyan a biztonsági előírások itt már nem is számolhatók csak modellezhető módon ellenőrizhetők voltak. A korábban lágy, hullámzó forma itt közelről nézve precíz mérnöki döntések sorozatának eredménye
A Normafa Síház projekt [6] különösen izgalmas volt: egyszerre múltmegtartás és jövőre reagálás. A problématérkép megmutatta, mennyi rétege volt a feladatnak: történeti szerkezet, klíma, könnyűszerkezetes megoldások, fedés, épület-lélegzés. A tetőszerkezet visszaállítását bemutató fényképek, rajzok szépen érzékeltették a szerkezettervező és az építész precíz munkáját, valamint a kivitelezés gondosságát.
Az előadások után, hazafelé azon gondolkodtam, hogy az építészet lényege a figyelem. Figyelem az anyag felé, figyelem az idő felé, figyelem a használók felé, figyelem a számtalan szaktervező és közreműködő munkája felé. A bemutatott munkák mind erről szóltak – és jó volt látni, hogy ebben a szakmai közegben ez a figyelem még mindig közös nyelv.
Egy apró megjegyzés a végére. A válogatás szubjektív: sok kiváló előadás, fontos téma és érdekes megoldás nem fért bele ebbe a mostani rövid összefoglalóba. Ez nem minősítés – egyszerűen tere és fókusza volt annak, amit itt bemutatok: azokra a pillanatokra figyeltem, amelyek engem építészként és fotós szemmel is megszólítottak.
Epilógus: a teljes konferenciaprogram a program szerint került bemutatásra.
Jegyzetek:
- [1] Országos Széchenyi Könyvtár (Piliscsaba) – előadók: Turi Attila DLA, Áts Árpád
- [2] MVM Dome – előadók: Skardelli György, Dr. Becker Gábor
- [3] Hungaroring Paddock – előadók: Berecz Dániel, Takács Balázs
- [4] Knorr Bremse épület – előadók: Nagy Iván DLA, Heincz Dániel
- [5] Magyar Zene Háza – előadók: Varga Bence, Dr. Takács Lajos
- [6] Normafa Síház – előadók: Szabó Levente DLA, Bartha András Márk DLA, Schreiber Gábor
Előadások voltak:
- Az Országos Széchenyi Könyvtár Piliscsabán (Turi Attila DLA, Pataky Rita, Áts Árpád)
- A Knorr Bremse kutatási és fejlesztési épülete (Nagy Iván DLA, Heincz Dániel)
- Az új Forma-1 versenyhelyszín Mogyoródon (Berecz Dániel, Takács Balázs)
- Egy lapostető titkos élete – egy monitoring rendszer tapasztalatai (Dr. Dobszay Gergely)
- A Magyar Zene Háza átváltozásai, és annak tűzvédelmi kérdései (Varga Bence, Dr. Takács Lajos)
- Utólagos szigetelések egyedi megoldásai (Horváth Sándor)
- Az MVM Dome (Skardelli György, Dr. Becker Gábor)
- A Normafa Síház (Szabó Levente DLA, Bartha András Márk DLA, Schreiber Gábor)
- Kortárs illeszkedés a Gülbaba utcában (Kapovits Géza)
- A pihenés terei a víz körül – a tiszakécskei Barack Hotel és Termálfürdő (Németh Csaba)
- Épületszerkezeti szemelvények az esztergomi Bazilika rekonstrukciójából (Lászlófi Károly, Dr. Birghoffer Péter)

