A költő egykori otthona szép és igényes megjelenést kap. A felújítás célja az volt, hogy az intézmény a Szózat szerzőjéhez méltó, turisztikai célokra is alkalmas épületben működhessen tovább. A generáltervezései feladatokat a TSPC látta el, építészpartnerünk Ónódi Szabó Lajos és a Bicske Építő Kft. voltak.
A cikksorozat utolsó részében a Székesegyház déli lejárójával foglalkozunk, melynek középkori darabjai teljesebben megőrződtek, mint az északi lejárat esetében.
A Düsseldorfban elkészült irodaházat nyolc kilométer hosszú élősövénnyel borították be, ezzel Európa legnagyobb zöld homlokzata valósult meg. Kérdés, hogy az építészet halálát, vagy egy új építészet hírnökét lássuk-e meg benne.
Az egyik legrangosabb nemzetközi örökségvédelmi elismeréssel díjazták a Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukcióját. A felújítás után 2018-ban újranyílt múzeum épülete a Megőrzés kategóriában nyerte el az Europa Nostra, más néven az Európai Unió Kulturális Örökség Díjat. A Mányi István Ybl-díjas építész által tervezett, 3 évig tartó rekonstrukció a Liget Budapest projektnek köszönhetően valósult meg.
Az északi és déli lejárók domborműveinek megalkotása az 1170-es évekre tehető, melyekkel együtt a külföldi és hazai kőfaragók többek között elkészítették a Szent Kereszt-oltárt, valószínűsíthetően a Székesegyház szentélyrekesztőjéből származó angyalt ábrázoló domborművet, és még további faragványokat és díszítményeket.
A járvány idején ugyan kisebb csinnadrattával adják át a díjakat, mint békeidőben, de azért persze ugyanúgy lehet örülni a magyar sikernek, mint máskor. Az elég nagy presztízsű A’ Design Award építészeti díjazottjai közé idén két magyar is bekerült.
A pécsi Székesegyház jól ismert és sokszor átépített műemléke hazánknak. Az épület korai története azonban nem lehet teljes a templom keleti oldala melletti, Káptalan u. 8. szám alatti épületben kialakított Dómmúzeum értékes anyagának ismerete nélkül.
Alejandro Sticotti argentin építész mindössze négy anyag felhasználásával épített családjának pihenőhelyet, mindezt rendkívüli egyszerűséggel tette, tudásukat büszkén vállaló építőmesterek közreműködésével.
A Los Angeles-iek egy része sehogyan se tudja lenyelni Peter Zumthor Pritzker-díjas svájci építész múzeumbővítési tervét, így mindent megtesznek, hogy megtorpedózzák a megvalósulását.
A Magyar Építőművészek Szövetsége aggódva figyeli a napokban megjelent híreket Virág Csaba Budavári Országos Villamos Teherelosztó épületének sorsával kapcsolatban. A nyilvánosságra került hírek szerint a Magyar Kormány mégis el kívánja bontani a sok vitát kiváltott emblematikus budavári épületet, sőt a bontási munkálatok már meg is kezdődtek, és az épület belső, nem tartószerkezetei elemei már elbontásra is kerültek.
A faszerkezetek svájci mestere, Gion A. Caminada által tervezett, szerényen csak erdei kunyhónak (Waldhütte) nevezett többcélú rendezvényterem elsősorban erdei iskoláknak biztosít helyszínt, de magáncélra is bérelhető.
A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.
Transzparens szerkezetek új szerepben: árnyékolás, energiatermelés, teherbírás – Építész Tervezői Nap április 24-én (MÉK 2 pont)
Felújítások értéknövelő képessége: hogyan feleltessünk meg régi szerkezeteket a jövő kihívásainak? – Építész Tervezői Nap május 22-én (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 18-án
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án