Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.
Az utóbbi években nagy figyelem irányul a magyar brutalizmus történetére az építészettörténeti kutatásban. A kiállítás ennek a folyamatnak fontos állomása. A kutatás 3 éven át zajlott a MÉM MDK keretében. 120 épületről készült fotódokumentáció, amelyet helyszínbejárások, archív források és az építészekkel készített interjúk egészítettek ki.
A megújult Gellért-hegyi Citadella március 28-án, szombaton nyílik meg a nagyközönség előtt. Az épületegyüttes mindenki számára nyitott, ingyenesen látogatható belső közparkkal, kilátóteraszokkal és új szolgáltatásokkal várja az érdeklődőket.
2026. március 17-én ünnepli alapításának kétszázadik évfordulóját a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ. Ezen a napon, 1826-ban ajánlotta fel gróf Teleki József családi könyvtárát, mintegy harmincezer kötetet, a Magyar Tudós Társaság számára, hogy az a nemzet művelődésének szolgálatába álljon. Ez a nagylelkű adomány lett az intézmény gyűjteményének alapja, és egyben annak a szellemi közösségnek a kezdete, amelynek örökségét ma is érdemes őrizni.
A Kiscelli Múzeum kiállítása arra vállalkozik, hogy az 1974 és 1989 közötti másfél évtizedben készült, a városi tájat megjelenítő neoavantgárd és szubjektív dokumentarista fotók által mutassa fel a városlakók életterének vizuális lenyomatait. A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.
A hétvégét Budapesten töltötte a Párizsban élő, libanoni származású világhírű építész, Lina Ghotmeh, és reméli, hogy a júniusi kongresszusra ismét el tud jönni. Érdekes, melyik épületeket látogatta meg – és nem is csak épületeket!
Egy fiatal művészettörténész kutatása új fényt vet a hatvanas-hetvenes évek magyar építészetére – arra a korszakra, amelynek épületei közül ma sok nem létezik, alkotóinak egy része pedig nem is Magyarországon élte le az életét.
A kortárs építészet egyik legambiciózusabb nemzetközi tervpályázata zajlik jelenleg Rotterdam városában: a „A New Wonder of the World” (A világ új csodája) elnevezésű kezdeményezés célja egy olyan ikonikus, fenntartható építészeti jelkép létrehozása, amely képes inspirálni a klímaváltozás elleni társadalmi cselekvést.
Ebben a sorozatban Egyiptom világörökségi helyszínei közül mutatunk be egy válogatást a kedves Olvasónak, bízva abban, hogy ezekben a témákban is lehet még újat mondani.
Hagyományosan március első hetében, vagyis a napokban kellene kihirdetni a Pritzker építészeti díj idei díjazottját, de egyelőre új dátum kijelölése nélkül elhalasztották az eseményt.
Az M1-es autópálya-bővítése jelentős kiugrást okozott 2025. 3. negyedévében az elindult építőipari kivitelezések értékében, de a 4. negyedév alacsony Aktivitás-Kezdést hozott – derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből. Ugyanakkor köszönhetően a 3. negyedéves magas számoknak, az éves Aktivitás-Kezdés csak kis mértékben csökkent 2024-hez képest.
Az emlékkönyv bemutatója nem pusztán egy életmű felidézése volt. A rajzok, a családi történetek és a baráti visszaemlékezések együtt teremtettek teret egy személyiség körül. Egy este, ahol a múlt és a jelen egyszerre volt tapintható.