hír épületek cikk Chicago London New York Párizs top 10 tűz

10 tűzeset, amely örökre megváltoztatta az építészet világát


Lekics Gábor | 2016.01.04
A szilveszteri dubaji tűzvész okán sokunkban felmerül a gondolat, hogy pillanatok alatt válik hamuvá dolgos kezek sok évi munkája, erőfeszítése. Azonban az elmúlt évezredek során sokszor fordult elő, hogy épületek, vagy akár egész városrészek pusztulásával olyan irányzatok nyertek teret, melyek új fejezetet nyitottak az építészet történetében.

10. A virginiai egyetem rotundájának tűzesete, Charlottesville, 1895
Az egyesült államokbeli virginiai egyetem Rotundáját maga Thomas Jefferson tervezte, így az amerikai építészet egyik jelentős épülete volt. Az épület 1895-ben egy hatalmas tűzvésznek esett áldozatául. Stanford White tervei alapján jelentős változtatásokkal épült újjá, eltüntetve a középső emeleti szintet és karcsú oszlopokkal helyettesítve az eredeti oszlopsort. Az új épület egészen a 70-es évekig viselte a megmásított homlokzatát, amikor is az egyetem építészkarának professzora, Frederick Nichols, Jefferson eredeti tervei alapján renováltatta.

9. Westminster-palota, London, 1834
A londoni Westminster-palota 1834-ben teljesen elpusztult egy tűzvészben, ám helyén a Brit Parlament épülete került felépítésre. Habár abban az időben a neoklasszicista irányzat volt a legnépszerűbb, az amerikai események hatására a jóval konzervatívabb neogótikus stílus mellett döntöttek. Így a Lordok házát Charles Barry és Augustus Pugin építészek tervezhették meg, tehát nekik köszönhető London egyik ikonikus épületének jól ismert arculata.

8. Tuileriák palotája, Párizs, 1871
A párizsi Louvre látogatói napjainkban jogosan vehetik észre, hogy a La Défense-től a múzeumig közel 8 km hosszan húzódó egyenes tengely foghíjasan fut neki a Louvre épületének. Nem véletlenül, hiszen 1871-ig itt állt a Tuileriák palotája, mely a francia államigazgatás legfőbb épülete volt a Versailles-i palota elkészültéig. A Szajna-parti palota a Louvre épületével közös udvaron osztozott, ám a párizsi kommün éveiben a monarchia szimbólumának tekintett épület sorsa megpecsételődött, amikor 1871-ben porig égették. Az elmúlt évtizedekben többször felmerült a gondolat, hogy újjáépítsék az egykori palotát, így restaurálva Párizs tengelyét. Az épületben pedig lehetőség lenne új kiállítótereket kialakítani a szomszédos világhírű múzeum számára.

7. Kristálypalota, London, 1936
Nem kérdés, hogy az elmúlt kétszáz év egyik legjelentősebb épülete volt a londoni Kristálypalota. A nemzetközileg elismert pavilon az első világkiállítás alkalmára épült fel a Hyde Parkban, majd London Sydenham kerületében építették fel újra, ahol több mint 80 évig adott helyet különféle rendezvényeknek és kiállításoknak. Ennek ellenére, ebben a városrészben sem anyagilag, sem pedig funkcionálisan nem tudta beteljesíteni eredeti szerepkörét. Fokozatos hanyatlásának az 1936-os tűzvész vetett véget, melyben teljesen megsemmisült az épület. Az épület rekonstruálásának folyamatos viták szabnak gátat.

6. Nika-felkelés, Konstantinápoly (Isztambul), 532
Konstantinápoly történetének egyik legvéresebb fejezete a Nika-felkelés volt, melynek során az akkori város közel fele porig égett, beleértve legfontosabb templomát is. Tény, hogy a területen álló korábbi templom is egy felkelésnek esett áldozatul, ám a Nika-felkelés során megüresedett területen áll ma a világ egyik leghíresebb épülete. Történt ugyanis, hogy Iustinianus császár a felkelés leverése után nem tétlenkedett, hanem felépítette az akkori világ legnagyobb katedrálisát, a Hagia Sophiát. 1500 évvel később még mindig csodálhatjuk a bizánci építészet legnagyobb kincsét. Bár több átépítésen és felújításon átesett, nem fogtak rajta az évszázadok során a földrengések, háborúk és a különféle vallási ideológiák.

5. Reichstag, Berlin, 1933
A Reichstagot vélhetően Marinus van der Lubbe gyújtotta fel, alig négy héttel Hitler hatalomra jutása után. Azonban ez egyebek mellett kiváló alkalmat adott a náci vezetésnek a civil jogok és az államrendszer semmisnek nyilvánításához és a Harmadik Birodalom létrehozásához. A II. világháború végéig a propaganda szolgálatában álltak az épület romjai, de a hidegháború évei alatt nem foglalkoztak az épülettel. A két országrész 1990-es egyesítésével vette kezdetét újkori története, amikor is Sir Norman Foster tervei alapján új üvegkupolával látták el és restaurálták az épületet, hogy a modern kori átlátható (átvitt és egyenes értelemben is) német kormányzat székhelye lehessen.

4. Ronan Point, London, 1968
A Ronan Point épület katasztrófáját inkább robbanásként lehet leírni, mint tűzesetként, mivel a 18. emeleten bekövetkezett gázrobbanás szó szerint szétrepítette az előregyártott falpaneleket a ház környékén. Azonban egy olyan fordulópont volt ez a brit építészetben, mely drámaian befolyásolta a később alkalmazható építési technológiákat. A katasztrófában 4 ember meghalt és további 17 megsérült. Az eset szerepet játszott a modern építéssel szembeni bizalmatlanság széleskörű elterjedéséhez a szigetországban.

3. Equitable Life Building, New York, 1912
10-es listánkon egyedüliként beszélhetünk egy építészeti kincs tűz általi pusztulásáról, egyúttal egy új építészeti irányzat megteremtéséről. Az eredeti Equitable Life Building épülete mai szemmel nem tűnhet különlegesnek, azonban 1870-es építése idején a maga 40 méteres magasságával világrekordnak számított, és a későbbi felhőkarcolók előfutárának tekinthető. 1912-es leégése után rövidesen egy 38 emeletes toronyépület épült helyére, mely az Equitable Building nevet viseli. Ez az ikonikus épület a New York-iakra inspirálóan hatott, megalapozva a városra jellemző felhőkarcolók építésének máig tartó korszakát. Egyebek mellett az Empire State Building és a Chrysler building is ezen fellendülésnek köszönheti létrejöttét.

2. A nagy londoni tűzvész, 1666
London újjáépítése az 1666-os nagy tűzvész után Sir Christopher Wren minden részletre kiterjedő alapos várostervezésének köszönhető. Széles nagy sugárutakkal övezett szabályos, ám történelmileg és építészetileg idegen városszövet helyett a változatos, terek és bulvárok láncolatára épülő térképzés elvét követte. A Szent Pál katedrális és 50 további templom felépítése és a ma is meglévő belvárosi városkép kialakítása fűződik nevéhez. Emellett a tűzvész által lehetővé vált a korábbi Tudor korszakra jellemző faépületek építésének betiltása, helyettük pedig teret nyertek a György király korabeli kőépületek.

1. A nagy chicagói tűzvész, 1871
Szinte lehetetlen lenne elképzelni Chicago mai arcát felhőkarcolók nélkül, pedig az 1871-es nagy chicagói tűzvész nélkül minden bizonnyal egészen máshogy alakult volna a mai belváros arculata. A tűzvész hatalmas területet "tisztított meg" a belvárosban, így egyszerre egészen új úton folytatódhatott a város fejlesztése. Az épületek elkezdtek felfelé is növekedni, melyet csak gyorsított az olyan új technológiák megjelenése, mint az acélszerkezetes építés. Ezek első példája, a Home Insurance Building 1884-ben nyitotta meg kapuit.
Az új lehetőségeket látva olyan fiatal építészek alkottak a városban, mint Louis Sullivan, aki tevékenyen kivette részét a későbbi Chicagói Iskola megalapításában, melyben a korábbi homlokzati díszítések elhagyásával szorgalmazták a modern magasépületek megjelenését. Sullivan tudását olyan későbbi építész-zseniknek adta át, mint Frank Lloyd Wright. Az itt kialakult egyedi légkör később is neves építészeket vonzott a városba, így Mies van der Rohét is, aki jelenlétével sokat adott a városnak és az egész Egyesült Államoknak.


Forrás: ArchDaily

Képek:
Reichstag, Berlin – Werner Kunz
Rotunda Egyetem, Virginia – Dale Winling
The collapse of Ronan Point – The Daily Telegraph
Brit parlament, London – Justin Ennis
Tuileriák palotája 1860 körül – ArchDaily
Hagia Sophia, Isztambul – Collin Key
Reichstag, Berlin – Sebastian Niedlich
Equitable épület – Fletcher6
Londoni látkép a Szent Pál katedrális kupolájával – Joe Newman
Chicago látkép – Brad Wilke

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások