pestimonika | 2016.04.15
Az április 23-án kezdődő rotterdami Nemzetközi Építészeti Biennále az építészet és a várostervezés új irányvonalát, valamint a „jövő gazdaságához” kapcsolódó elképzeléseket mutatja be kiállításokon, beszélgetéseken és egyéb programokon keresztül. Az ArchiNed holland internetes portál Maarten Hajer építésszel készített interjút az esemény kapcsán.

A biennále idén a „Next Economy” témakörére helyezi a hangsúlyt. De mit jelenthet ez a fogalom az építészeknek? Az idén hetedszer megrendezett rotterdami Nemzetközi Építészeti Biennále (IABR) főkurátora, Maarten Hajer kiemelte, hogy nem kifejezetten a „jövő gazdaságának” meghatározásáról van szó, hiszen nem tudhatjuk, hogy mit hoznak a következő évek, hanem arról, hogy városaink képesek legyenek minden váratlan változáshoz alkalmazkodni. A jelenlegi holland városépítési rendszer problémássá vált, a befektetési célú építkezések eredményeként üresen álló iroda- és kereskedelmi épületek jöttek létre. A városokban létrehozott funkcionális övezetek első pillantásra ugyan célszerűnek tűnnek, ám a gyakorlatban éppen az egyre fontosabb interakciót és innovációt lehetetlenítik el.

A „jövő gazdaságának” tehát az lehet az építészeti vezérelve, hogy egy város képes legyen alkalmazkodni a nem várt fejleményekhez, a megváltozott körülményekhez. Ennek az evolúciós folyamatnak egyik legjobb eszköze, ha a város erős közösségi területekkel (public domain) rendelkezik, ahol az emberek találkozhatnak, eszmét cserélhetnek és gondolataikkal hatnak egymásra. Jó példaként említhetőek a kreatív vállalkozásokat befogadó közösségi irodák vagy az oktatásnak a városi élet központjaiban levő, a privát szektorral együttműködő helyszínei. Az ezekben a közösségi terekben rejlő potenciál nem elhanyagolható, sőt, várható, hogy a jövőben jelentősen hozzájárulhat új koncepciók megszületéséhez, hiszen a közösségi terek az inspiráció, a tapasztalatcsere közegei is.

Napjainkban egyre népszerűbbek a városok belső területein lévő lakások, ennek következtében egyre nagyobb az igény az élhető városi terekre, melyek átmenetet képeznek a magán- és a közterületek között. Ennek a folyamatnak a révén a magán- és a közterületek közti kapcsolat alapjaiban változik, ez pedig egy teljesen új típusú várostervezést követel meg. Maarten Hajer a tervezők felé fordul, hiszen a fenntartható, eredményes és szociálisan befogadó városi környezet iránti igényünknek a tervezők álmodhatnak új kereteket. A biennálén olyan nemzetközi példák is megjelennek, amelyek bemutatják, hogy a technológia hogyan járulhat hozzá kreatívan a fenntartható és szociálisan befogadó városok létrejöttéhez. Hajer az afrikai kezdeményezéseket említi példaként, amelyek kiemelt szerepet kapnak a biennálén.

A biennálé kurátora hangsúlyozza a városaink jövőjével kapcsolatos szélesebb társadalmi párbeszéd igényét; arra kell törekedni, hogy a sokszor jellemző negatív felhangok helyett a jövőre vonatkozó pozitív ötletek jussanak inkább szerephez. A biennále ezeknek a pozitív energiáknak kíván teret adni, különös tekintettel a tervezőknek a folyamatban játszott kulcsszerepére.

Az angolul olvasható interjú teljes terjedelmében ide kattintva érhető el.

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár

Tervlap
Archmaaik

Építési megoldások