Emlékülés Székesfehérvárott Ybl Miklós emlékére

„A szülőváros tiszteleg” című, Ybl Miklós születésének 200. évfordulója alkalmából az emlékülést a Szent István Király Múzeum dísztermében 2014. május 22-én a város, a múzeum és a levéltár közösen rendezte. A megjelenteket Brájer Éva alpolgármester köszöntötte. Elmondta, hogy a város szülötte, Ybl Miklós kísérletezett a fénnyel: Fehérvárcsurgón, a kastély tetőterében felülvilágítót helyezett el. Az ülést Bányai Balázs történész vezette le. Kiemelte, hogy délelőtt a városszépítők a Csutora temetőben Ybl Miklós édesapja sírjánál koszorúztak. Dr. Demeter Zsófia múzeumigazgató „Művelődési viszonyok Székesfehérváron Ybl Miklós korában” címen tartott előadást, de természetesen Ybl Miklós fehérvári tanulmányait, majd az 1875-ös fehérvári Műkiállítást elemezte, amelyen Ybl sok – még csak tervben meglévő – épületét is bemutatta. Bányai Balázs bejelentette, hogy a következő előadó, Csutiné Schleer Erzsébet építészmérnök 2014-ben Forster Gyula emlékérmet kapott. Az előadó „Ybl Miklós szülőháza Székesfehérvár városszerkezetében” című, rendkívül érdekes és dokumentumokkal alátámasztott előadásában azt fejtegette, hogy az Ybl-családnak három háza is volt a városban. Egyik a Fazekas utca 10. sz. alatt egy szép copf stílusú épület, amelyet az utcasorral együtt 1963-ban lebontottak, hogy helyén az ötszintes, kohósalak középblokkos lakóépületekből álló Ybl Miklós lakótelep fölépüljön. A városszerkezetben, a település északi részén a terjedelmes, háromszögű, korábbi Piac- és Vásártér – most Zichy Liget – 7. számú telkét az Ybl-család az 1818-ban megvásárolta, melyet hamarosan U alakban beépített. Az átmenő telek a Fazekas utcai házzal pontosan szemben helyezkedett el, a Fazekas utca felé földszintes istálló épülettel. Az egykori istálló közepén a telek kosáríves kocsibehajtója befalazva ma is látható. A lovak helyén szociális bérlakások vannak. Az egyiket egy idős néni lakja, akinek fölajánlották, hogy 17 millió Ft-ért megveheti a lakást. A városvezetés figyelmét az előadó arra hívta fel: a ma is meglévő, csodálatos csehsüveg boltozatos helyiségeket nem biztos, hogy ilyen célra kellene hasznosítani.

Az Ybl családnak a harmadik háza a belvárosban, a mai Liszt Ferenc utcában állott, földszintjén a család üzletével, ahol Ybl Miklós apja még puskaporral is kereskedett. A telekkönyvben megtalálható régi tulajdoni lapok szerint a ház az Yblacher családé volt. – Talán ez volt az Ybl család eredeti neve? – tette fel a kérdést az előadó. A szomszéd ház pedig Zutrung Györgyné asszonyság tulajdonában volt. A Belvárosi Plébánia hiteles keresztelőkönyve szerint az 1814. április 6-án születtet Ybl a keresztségben a Nicolaus Gregorius Ignatius, azaz Miklós György Ignác nevet kapta, keresztanyjaként pedig a szomszédasszony, Catharina Zutrunk Vidua neve van bejegyezve. A házat 1851-ben Fellmayer István vette meg, majd lebontották és helyén épült a romantikus stílusú ház, ami ma Zeneiskola.

A Fazekas utcai házat a lebontás előtti utolsó napokban Timon Kálmán építészmérnök mérte föl. A felmérési dokumentációt a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményében őrzik. Jelenleg a múzeum teljes dokumentációját a KÖH Táncsics Mihály utca 1. szám alatti épületébe szállították, ahol a költözés miatt nem elérhető. Az előadó a www.tervlap.hu internetes újságon megjelent cikkből: „Hol született Ybl Miklós?” bemutatta a Fazekas utcai ház felmérési alaprajzát és főhomlokzatát. „Az épület földszintes, klasszicizáló későbarokk polgárház. Építési idejét az 1800-as évek elejére tehetjük. A rajzok megőrizték a ház egyszerűen szép, szimmetrikus elrendezésű, arányos homlokzatát.” – Melyik házban születhetett Ybl Miklós? Ki-ki maga döntse el. Lehet, hogy e kérdésre soha nem kapunk választ.

Igari Antal megyei főépítész „Székesfehérvár historizáló építészete és Ybl Miklós” címen foglalta össze a mester helyi vonatkozású épületeit. Végül Bor Ferenc művészettörténész „Ybl Miklós munkássága – remekművek országszerte” címen a nagy építész kevésbé ismert munkáira fókuszálva adott értékelő méltatást. Pl. Ferenc József 1852-es és 1857-es királylátogatásaira Ybl által tervezett diadalkapuk tervét mutatta be. Különösen érdekes volt a dobozi (Gerla) magtára, mint ipari épület, 1863-ból, Békés megyében, az egykori Wenckheim birtok Ybl tervezte gazdasági központjában, amely egy magyar felhőkarcolót és az uralkodó szélirányba forduló óriás kaput mutat a 19. sz. második feléből, a magyar építész géniusz minden korláttól mentes szabad szárnyalását.

Befejezésül Ybl Miklós ars poéticáját idézhetjük: „Amíg megmagyarázom, addig megcsinálom.” A székesfehérvári rendezvény bizonyítja, hogy a fővárosi civil szervezet által kezdeményezett központi ünnepségek mellett másutt, így a szülővárosban is ünneplik Ybl Miklóst. Bár a kérdések során elhangzott, hogy mennyit tudnak erről a külföldiek, vannak-e idegen nyelvű könyveink széles körben Ybl Miklós és a magyar építészet kimagasló eredményeinek propagálására?

Fotók: Csutiné Schleer Erzsébet