Építészet a Művészetek Völgyében

Kapcsolódó program:
Hogyan találkozik régmúlt korok kultúrtörténete - modern korok
online szokásaival? - beszélgetés
Eleőd Ákos vendége Kerner Gábor műemlékvédő
helyszín: Kapolcs, Kastély
időpont: 2012. július 28. szombat 16.00

Az „Építészet a Művészetek Völgyében” - programról

Az építészeti állandó sorozat története nem kifejezetten egyidős a Völgy történetével - írja Eleőd Ákos - hogy néhány éve felkérést kaptam a program gondozására, az a szervezők ma még sajnos egyedi válasza a talányos kérdésre - egy ilyen összművészeti rendezvény esetében hogyan lehet az, hogy az Építészet kizárólag lokális programokban van jelen , - az Építészetnek nincs állandó, természetes helye a program-sorban?! SŐT! Vonatkoztassunk el a Völgytől, vegyünk egy fiktív összművészeti rendezvényt, s vegyünk egy fiktív résztvevőt, akár a szervezők, akár a látogatók közül; - kérdezzük meg, hogy szerinte milyen művészeti ágak alkotják a programot? A válasz megjósolható: zene, irodalom…színház, film…képző/iparművészet…de az építészet nem fog eszébe jutni! Sajnálatos tény, hogy a mai magyar közvélemény (sőt, azon belül a kulturális események iránt érdeklődő, művészetekre nyitott kultúr-közvélemény) nem gondol az építészetre a kortárs művészeti témák között.

Hogy a kialakult helyzethez milyen okok vezettek, azt hosszan lehet (s kell) elemezni ; s természetesen nem önmagában, hanem csakis a pozitív változás lehetőségeinek szemszögéből érdemes. Itt és most ebbe persze bele sem kezdek , - itt és most csak egyetlen vonatkozó gondolat: a legfontosabb mindenekelőtt annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy sokan azt hiszik: a (mindenkori) kortárs építészet témaköre az adott
időszakban épült házakat jelenti, és kész. Ez óriási tévedés, az építészet ennél sokkal több! Eleve, a házak sohasem önmagukban értelmezendők, létrehozásuk hátterében roppant összetett szempont-rendszerű történet áll , - amely többek közt arról is mesél, hogy az illető épület a pusztán „építési tevékenység”-től az egyedi „művészet alkotás”-ig tartó vonulat mely szakaszáig jutott , - és miért?! De az adott korok jelenidejű építészete egyben mindig magában foglalja a múlt értékeinek, az építészeti örökségnek tiszteletét csakúgy, mint a jövő tervezését, a települések fejlődésének átgondolt jövőképét; az építészet szól vizuális kultúráról és a tér tudatos, érzékeny kezeléséről; szól önbecsülésről és közösségi értékekről , - egyszerűen értelmezhetetlen s elfogadhatatlan, hogy az építészet ne legyen szerves része, fontos eleme a mindenkori kortárs kulturális közgondolkodásnak!

Az első lépés tehát, hogy az építészet legyen jelen a kortárs kultúra eseményein, – legyen természetes, hogy ott van! - most pl. a Művészetek Völgyében. A második lépés persze az, hogy mivel, milyen anyaggal képviselteti magát , - kurátori koncepciómat megfogalmazva mindenképpen arra helyeztem a hangsúlyt, hogy komplex témákat válogassak, amelyek az építészet árnyalt gondolati hátterébe engednek bepillantást.
(>>> tavaly a posztumusz Ybl-díjasokról szólt a kiállítás és a beszélgetés; s nem csak a 17 kiváló kolléga életművét mutatta be, hanem a díj történetét, gondolatvilágát is. „A díj adósságot törleszt, - s egyben hitet tesz; jelképe építészeti hagyományaink, értékeink és alkotóink iránt érzett tiszteletnek és megbecsülésnek.” - írtam az ismertetőben; s pontosan ezért, üzenetének szellemisége miatt választottam)
((bővebben: http://epiteszforum.hu/node/19159 még bővebben:http://www.hap.hu/galeria/indexx.php?id=56))

A 2012-es kiállítás:
Kerner Gábor saját Facebook-os üzenőfalán gondozott, napi frissítésű műemléki játéka
Idén pedig Kerner Gábor sorozatát ismerhetik meg a VölgyLátogatók – de nem csak képernyőn! Kiválasztottam épületeket a vonatkozó hozzászólásokkal együtt , - s jókorára nagyított zászlónyi csíkokban a megfejtés teljes menete lesz követhető, tanulmányozható a kapolcsi kastély falán. Szokatlan, s ezért bizonnyal figyelemfelkeltő érdekességű lesz a látogatóknak teljesen más szituációban találkozni a Facebook üzenőfalával: egy ismert, megszokott látvány (amelyet ráadásul a saját, személyes képernyőjükről ismernek) más helyszínen, más dimenzióban. A figyelemfelkeltő látvány lényege pedig, természetesen: figyelemfelkeltés, „figyelem-ráirányítás”: A TARTALOMRA.

A tartalom, Kerner Gábor sorozata ugyanis kiváló , - mégpedig több okból is. Régóta követem, s egy ideje már motoszkált bennem a gondolat, hogy jó lenne bemutatni valahol – oly sok pozitívuma van! Ami először feltűnt, az a korszakok fölötti könnyed íve; ahogy a régmúlt korok emlékei iránt érdeklődőket a modern kor kommunikációs technológiájával szervezi együttműködő „munka-közösségbe”.
(ab ovo rokonszenves, hogy a sorozat már puszta létével rácáfol tévhitekre: divatos sóhajtozás, hogy jajj, az internet, jajj, mennyi értéktelen információt tol be az internetezők mindennapjaiba, - jajj, a közösségi háló, jajj, mennyi mindent rákényszerít a felhasználókra… Nos, Kerner Gábor sorozata bemutatja, hogy a lehetőséggel, amelyet az internet felkínál , - hogyan lehet értelmesen élni; értelmes tartalmat közkinccsé tenni, köré értelmes, élvezetes játékot katalizálni, közösséget építeni; - s ráadásul ez a pompás kezdeményezés, amit korábban nem lehetett volna máshogy megoldani, csak egy zárt kör számára , - pontosan a közösségi háló segítségével: nyitott, nyílt, minden érdeklődő számára elérhető!)

S ez még mindig csak a struktúra!, - jöjjön a lényeg, a tematika. A főérdem természetesen Gáboré, először is azért, mert a játékot elindította; másodszor pedig azért, mert lelkiismeretesen gondozza is - pontosan érzékelhető, hogy egy naponta új és új feladványt adó sorozat mögött komoly sorozat-tervezői, sorozat-szerkesztői munka áll. Harmadszori főérdem, hogy a feladványok érdekesek és változatosak, mind a műemlék-típusok, mind a tájegységek tekintetében , - s végül, Gábor negyedszeri főérdeme a játék-moderátori tevékenykedése; nem beszéli túl, nem sajátítja ki, viszont érzékelhetően rajta tartja a szemét, jótékonyan bele-beledörmög: ha kérdés merül fel, segít, ha tévutat észlel, nem engedi túl hosszan kanyarogni. S kiegészít, s összefoglal, s eredményt hirdet , - s mindennap együtt örül a megfejtőkkel!

A Kerner Gábor-i vitathatatlan főérdemek mellett, szokatlan módon még egy főérdem regisztrálható: a mindenkori munkálkodóké! Mert hiába rakosgatná naponta Gáborunk mégoly értékes feladványait – ha nem lenne, aki reagál, nem tehetne mást, mint búsan üldögélne. S búsan üldögélne akkor is, ha lennének ugyan hozzászólók, de gyorsan tönkre is tennék az egészet , - agyonbeszéléssel, mindentjobbantudással, veszekedéssel, ide nem illő témák erőszakos behurcolásával. (sajnos ismert jelenség mind, megannyi jobb sorsra érdemes kezdeményezés ellehetetlenítői) Ehelyett itt: a játékhoz illő, finom, cserkésző téma-megközelítések, jó ritmusú, konstruktív téma-feltárás, s rengeteg részlet… s a sorozat külön erénye, hogy mindez nem Megszállott-Műemlék-Mániákusok belügye Szigorú-Szakmai-Szlengben – a műemléki témakörön belül nemcsak épületekről szól, hanem kultúrtörténetről, szakmai érdekességekről, idős mesterekről, személyes emlék-puzzle-darabkákról…a műemléki témakörök mentén pedig még tarpai pálinkáról és kairói hajszárításról, szőlőkötözés sortávolságáról és betyárnótáról …

Summa summarum: a sorozat látszólag egy-egy műemlék kitalálásáról szóló játék, de beleolvasva hamar kiderül; igazából a szeretetről szól: az épített örökség szeretetéről, a hivatás szeretetéről, az értékorientált gondolkodás, az értékorientált közösség szeretetéről. Hát ezért. Ezért választottam az „Építészet a Művészetek Völgyében” idei képviselőjének, mert - bár, természetesen naivság lenne azt hinni, hogy egy művészeti fesztivál esemény-sorozatában egy építészeti program ottléte óriási fordulatot eredményezne a közgondolkodás terén - ugyanakkor meggyőződésem, ha a derék VölgyLátogatók értő szemmel olvassák, akkor felsejlik bennük: csuda dolog lehet az, aminek környékén ennyi szeretet, humánum, érdekesség és tudás csoportosul … amit úgy hívnak: Építészet.