Hat gyorsforgalmi utat köt majd össze az új Duna-híd

Új híd épül Budapesten, amelynek már megjelent a nemzetközi, meghívásos tervpályázata. A híd Észak-Csepelen keresztül köti össze a Galvani út vonalában Dél-Budát, az M1/M7 bevezető szakaszát Dél-Pesttel, az Üllői úton át a Jászberényi útig. A pályázat megjelenése óta vita zajlik a sajtóban, hogy ha a kormányzat új híd építését kezdeményezi, annak hol lenne a legjobb helye. Szakmai blogokban, majd a szélesebb nyilvánosságban is feltűnt az a vélemény, hogy az ismertetett vonalvezetés mellett úgymond „sehonnan sehová” nem vezet a Galvani út vonalában épülő műtárgy. A bírálók ehelyett az Albertfalva és Budafok között, a Savoya Park térségét a Csepel-szigeten át a jelenlegi Kvassay híd környékén Pesterzsébettel összekötő létesítmény mellett érvelnek.

– Az új híd rendeltetése, hogy könnyítsen a jelenleg igen zsúfolt Rákóczi híd forgalmán, illetve az oda vezető utak hálózata a Hungária körútén – mondta a Magyar Idők kérdésére Andó Gergely, a Közlekedésvilág szaklap főszerkesztője. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy a Rákóczi híd és az M0-s déli híd között hol épül, az a fontos, hogy az oda vezető utak megfelelő kapacitással rendelkezzenek.

Ha ránézünk a térképre, látható, hogy a Galvani út egyenesen rávezeti a forgalmat az Egér útra, és azon keresztül az M1–M7 közös szakaszára. Ha délebbre, a Savoya Park térségében épülne meg a híd, onnan csak a Dunával párhuzamos irányban, északra és délre folytathatnák útjukat a gépkocsik. Nyugatra, vagyis az M1–M7 irányában Rózsavölgyön át, a csendes kertvároson keresztül jelenleg nem vezet nagy forgalmú út, ezért ott csak hosszabb alagúton át lehetne elérni a nyugatra vezető sztrádákat.

A pesti oldalon az útkapcsolatok kétségkívül tartogatnak némi nehézséget. A probléma gyökere a ferencvárosi vasútállomás és a hozzá tartozó rendező pályaudvar. Ez a létesítmény nemcsak országos, hanem nemzetközi jelentőségű a szerelvények újrarendezése szempontjából; nagy kiterjedésű telephelyen, 80 vágánnyal, fordítókoronggal, gurítódombbal végzi a vasúti áruszállításban pótolhatatlan tevékenységét. Fontos szempont, hogy a Budapest–Kelebia vasútvonal fővárosi bevezető szakaszát a közeljövőben fogják módosítani úgy, hogy a Duna-partról beljebb, a ferencvárosi pályaudvaron belül csatlakozik majd a körvasúrhoz.

A Galvani hídról a pesti oldalon levezető útnak alul- vagy felüljáróval kell majd kereszteznie a vasúti létesítményeket. A továbbiakban a nyomvonal az Illatos úton éri el a Határ utat, majd azt követve az Üllőit, ahol eléri a reptéri gyorsforgalmi bejáratát is, majd folytatódik a Jászberényi útig. A további fejlesztések során kiépülhet a Fehér út–Nagy Lajos király útja vonalában egy külső körút, amely a Hungária-gyűrű mellett, azzal párhuzamosan kínál alternatív útvonalat. Ami a Galvani vagy albertfalvai híd polémiát illeti, a Határ út vonalán egyesül a kétféle elképzelés nyomvonala a pesti oldalon. A Galvani híd és útkapcsolatai Budán az 1-es, a 7-es, a 6-os, a pesti oldalon a 4-es és az 5-ös autópályákhoz, valamint a Ferihegyi gyorsforgalmi úthoz biztosítanak kapcsolatot. Az albertfalvai helyszín a jelenlegi lehetőségek mellett Budán csak a 6-os sztráda bevezető szakaszát érné el, míg Pesten mindazokat a kapcsolatokat, amelyeket a Galvani úti vonalvezetése is.
A hatástanulmány adatai szerint az új híd kiépülésével naponta 42 000 gépjárművel csökken a belvárosi hidak, illetve napi 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. A csatlakozó utak rendszerével új fővárosi, déli körgyűrű alakulhat ki, közvetlen összeköttetést teremtve Újbuda és Csepel, Ferencváros, valamint Kispest és Kőbánya között.