sebesp | 2014.11.12
Harmincnyolc méter hosszan elnyúló rozsdás acéllemez az erdő mélyén. Környezetébe olvad, mégis kettéhasítja a tájat. Privát zónát határoz meg a homogén vidékben.

A Richard Serra monolitikus alkotásait idéző rozsdabarna penge mögött kővel burkolt hasáb, mintha csak a földből emelték volna ki egyetlen tömbben. Lényegében ezt tartalmazta a megrendelő 25 éve dédelgetett víziója, amikor felkereste William Rueu New York-i építészt, hogy megterveztesse vele új villáját a New York állambéli a Shawangunk-hegység erdő borította vidékre. Az elkészült épületet organikus és geometrikus formák, természetes és mesterséges anyagok kettőssége jellemzi.

Az egyedülálló hölgy privát és publikus tereket kért elhelyezni az adott keretek közé saját maga és vendégei számára. A ház hátsó oldala mögött végighúzódó fal, mint egy hatalmas vasfüggöny takarja el a belső közlekedő zónáját, így a helyiségek a Hudson folyó völgyének látványára fókuszálnak. Enyhe lejtésű tető, padlótól mennyezetig futó üveg, és fehérre festett falak biztosítják a belső terek ideális természetes megvilágítását, mely beépített környezettudatos elemeinek köszönhetően LEED Silver minősítést kapott. Az épület előre gyártott, hőszigetelt falszerkezete, esővízgyűjtő rendszere, geotermikus hőtermelő berendezése révén sikerült minimálisra csökkenteni a természeti környezetre kifejtett hatását.

http://archrecord.construction.com

A szerző legújabb cikkei




Hírlevél feliratkozás >>>>


Konferencianaptár




Építési megoldások