hír épületek műemlékvédelem Pisa Bonanno Pisano

Megfejtették a pisai ferde torony rejtélyét

sebesp | 2019.12.19

Fény derült a pisai ferde torony titkára, több mint nyolcszáz év után kiderült, kinek a munkája.

A toszkán város jelképének számító, megdőlt tornyot a XII. század utolsó negyedében, az építés első fázisában Bonanno Pisano építész tervezte. Azt, hogy Bonanno munkája a torony, Giulia Ammannati, a Scuola Normale di Pisa egyetem paleográfusa fedezte fel. Ő fejtett meg egy latin feliratot egy olyan kövön, amelyet 1838-ban Bonanno sírjában, a pisai ferde torony körüli ásatásoknál találtak.

A nehezen olvasható kövön két latin hexameter áll, ezekben Bonanno egy csodálatos mű építőjének nevezi magát. Ammannati kutatásainak eredményeit újonnan megjelent könyvében mutatta be. Ammannati felfedezése alátámasztja a reneszánsz építész, Giorgio Vasari állítását, aki Bonannót a torony első építőjének nevezte.

A pisai torony megépítése mintegy kétszáz évig tartott három építési szakaszban. Bonanno Pisano 1173-ban kezdett hozzá az építéshez, és megépítette az első emeletet, amelyet 15 fehér márvány oszlop vesz körül klasszikus oszlopfőkkel és vakárkádokkal.

A harmadik emelet építésekor 1178-ban az instabil talaj miatt öt centiméterrel megdőlt a torony, ezért leállították az építkezést.

Csak száz évvel később folytatta a munkálatokat Giovanni Di Simone, és megpróbálta kiegyensúlyozni a dőlést. A várt eredmény azonban nem született meg, ezért az építkezés ismét leállt. A harangtorony megépítését végül Tommaso Pisano folytatta és fejezte is be 1372-ben.

A 800 éves építményt 1993 és 2001 között a talapzat alatt elhelyezett több tonnányi súlyokkal 44 centiméternyire kiegyenesítették. A projekt során erős drótkötelekkel biztosították a tornyot. Az 58,5 méter magas építmény a merőlegestől mért 4,5 méteres elhajlása miatt az összeomlással fenyegetett, ezért még 1990-ben lezárták a látogatók elől. Az újabb építési munkálatok 28 millió euróba kerültek.

Végül a világörökség részét képező pisai ferde tornyot 2001-ben, tizenegy év után ismét megnyitották – adta hírül az MTI.

Bonanno Pisanora elsősorban szobrászként emlékezett ezidáig az utókor. Bronz domborművei közül a Pisai Dóm Krisztus életének jeleneteit bemutató San Renieri kapuja és a sziciliaia Monreale katedrálisának kapuzata maradt fenn.

A szerző legújabb cikkei



KIADVÁNYAJÁNLÓ

Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában
Felújítások és műemlék épületek a Metszet 5. számában

A Metszet 5. száma – hagyományosan – a felújítás témakörét járja körül. Az elmúlt időszak egyik jele...

Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában
Középületekről olvashatunk a Metszet 3. számában

Megjelent a Metszet 2025/3. száma, ezúttal középületek témakörrel. A Richter új székházáról az ápril...

Társasházak a Metszet 2025/2. számában
Társasházak a Metszet 2025/2. számában

A Metszet 2. számában többlakásos lakóépületeket gyűjtöttünk össze. A hazai és európai épületek bemu...

Megjelent a Metszet idei első száma
Megjelent a Metszet idei első száma

A XXII. Nemzetközi Építészkongresszus előadóinak cikkei alkotják a Metszet 2025. évi első számát, ez...