Az északi és déli lejárók domborműveinek megalkotása az 1170-es évekre tehető, melyekkel együtt a külföldi és hazai kőfaragók többek között elkészítették a Szent Kereszt-oltárt, valószínűsíthetően a Székesegyház szentélyrekesztőjéből származó angyalt ábrázoló domborművet, és még további faragványokat és díszítményeket.
A koronavírus-járvány számos gazdasági ágban okoz komoly problémákat, többek között erős negatív hatást gyakorol az építőiparra is. A hosszabb szállítási idők, illetve a munkaszervezési problémák egyaránt nehezítik a kivitelezők dolgát.
A járvány idején ugyan kisebb csinnadrattával adják át a díjakat, mint békeidőben, de azért persze ugyanúgy lehet örülni a magyar sikernek, mint máskor. Az elég nagy presztízsű A’ Design Award építészeti díjazottjai közé idén két magyar is bekerült.
Virág Csaba várbeli Villamos Teherelosztójáról sokan végképp lemondtak, amikor a napokban, 2016 után újra megjelent a hír a lebontásáról. A Megfagyott Muzsikus, az építészhallgatók lapjának szerkesztőségében viszont úgy gondolták, érdemes még az utolsó pillanatban megmutatni, hogy a megjelent döntéssel szemben léteznek sokkal fenntarthatóbb, közösségibb, méltóbb lehetőségek.
A pécsi Székesegyház jól ismert és sokszor átépített műemléke hazánknak. Az épület korai története azonban nem lehet teljes a templom keleti oldala melletti, Káptalan u. 8. szám alatti épületben kialakított Dómmúzeum értékes anyagának ismerete nélkül.
Alejandro Sticotti argentin építész mindössze négy anyag felhasználásával épített családjának pihenőhelyet, mindezt rendkívüli egyszerűséggel tette, tudásukat büszkén vállaló építőmesterek közreműködésével.
A magyar kormány 2018-ban hozta létre a Népi Építészeti Programot népi építészeti értékeink megmentésére. Az évi 1,5 milliárd forintból működő programot 2019 óta a Teleki László Alapítvány koordinálja. A programban országos vagy helyi védettségű épülettel rendelkező ingatlantulajdonosok – magánszemélyek, önkormányzatok, szervezetek, egyházak – nyújthatnak be igényt támogatási kérelemre a részlegestől a teljes felújításig.
Bár nincs építési tilalom sem Oroszországban, sem Ukrajnában, az új koronavírus mindkét építési piacot nehéz helyzet elé állította.
Az EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatói a koronavírus építésre gyakorolt hatásait gyűjtötték össze országaikban. Megnézték, leálltak-e az építkezések, milyen gazdaságvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre, és milyen tényezők akadályozzák az építési piac teljesítményét.
Végre megmodhatjuk, milyen legyen a Városháza park. A Fővárosi Önkormányzat egy új honlapon igyekszik választ kapni arra, mit szeretnének itt (valamint a Horváth kertben, a Vérmezőn és a Városmajorban) a budapestiek.
A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.
A látványtervek alapján nem is gondoltuk volna, milyen lesz az Országház az új emlékhelyről nézve.
Építésijog.hu 2025 - Minden, amit a TÉKA szabályairól tudni kell – online részvétel június 30-ig (MÉK 2 pont)
Eresz-párkány-attika: az épületburok-koncepció Achilles-sarka? – Építész Tervezői Nap szeptember 15-én
A víz az úr? Alépítményi szigetelések, lábazatok, utólagos szigetelés – Építész Tervezői Nap október 16-án
Tűzvédelem: láthatáron az új OTSZ? – Építész Tervezői Nap november 13-án