A Bajnokok Ligája döntője előtt a CETIN hálózatfejlesztése a Puskás Aréna egy kevésbé látható oldalára irányítja a figyelmet: hogyan lett a Népstadion örökségéből a mai stadionélményt kiszolgáló, folyamatosan bővíthető infrastruktúra. Az 1953-ban megnyitott Népstadion a tömegsport és a politikai reprezentáció ikonikus helyszíne volt. A helyén álló Puskás Aréna ma már nemcsak sportlétesítmény, hanem összetett technikai infrastruktúra is. A BL-döntő előtti CETIN-fejlesztés jól mutatja, miként alkalmazkodik ugyanaz a stadionhelyszín a XXI. század stadionélményéhez.

A profi városnézők első szabálya: nézz fölfelé is! Fenn, a tetők síkjában épp annyi látnivaló akad, mint az utcák szintjén. A kerámia tetőcserepeket gyártó Tondach felkérésére kiválsztottam hét magyar várost, amelyeket érdemes felkeresnie a tetők szerelmeseinek és minden megszállott városbúvárnak is.

Életének 93. évében elhunyt Kádár József okleveles iparművész-belsőépítész, a KÖZTI volt tervezője, helytörténeti és ipartörténeti kutatásokkal foglalkozó lokálpatrióta téglagyűjtő és nagycsaládos nagyapa.

Az építészet jövője című beszélgetéssorozat harmadik alkalmán a hely szellemének témakörét járta körül meghívott vendégeivel a rendezvény házigazdája és moderátora, Katona Vilmos építészteoretikus.

Kossuth-díjban részesült Ferencz Marcel, a Duna Aréna, a Néprajzi Múzeum és az idei Nemzetközi Építészkongresszusnak is otthont adó Nemzeti Atlétikai Központ tervezője.

Állami díjban részesült több építész és belsőépítész is.

Egy különleges megoldásokat felvonultató többfunkciós lakóház, a Magyar Fészek+ környezetpozitív otthon nyerte el a 2022-es wuppertali Solar Decathlon Emberközpontú belsőépítészeti díját. Az egyetemistáknak meghirdetett nemzetközi építőipari innovációs versenyen idén egyedüli magyarként vett részt a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kara (PTE MIK) Lungs of the city Team (A város tüdeje) nevű csapata, amely a megújuló energiahordozókra alapozva alig több mint 14 nap alatt építette meg a fenntarthatóságot demonstráló mintaotthonát.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző kelet-európai, ill. közel-keleti országokba (Grúzia, Törökország, Jordánia, Ukrajna, Bulgária, stb.) invitálom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészeken található kedvenc épületeimet és városaimat.

Az elmúlt 14 hónapban, 2020 novemberétől kezdve végigvettük azokat az épületeket, melyeket 1960-ban Pécsett műemlékként tartották nyilván, majd különböző okokból töröltek a műemlékjegyzékből, végül elbontásra kerültek.

Mi a három oka annak, hogy Magyarországon az átlagosnál is jobban utálják a modern építészetet?

Hatalmas feladat is egy nagyszerű emberről megemlékezni, akiről a századforduló építészeti emlékein keresztül Kolozsvártól Szombathelyig, Pozsonytól Fiuméig felejthetetlen, emblematikus épületek tanúskodnak. Munkáiról beszélni, életútjáról írni néhány sorban szinte lehetetlenség.

Átadták a PREFA 2020. és 2021. évben „Fémlemezfedések az építészetben“ mottóval meghirdetett országos versenypályázatának díjait. A két pályázatra összesen 34 mű érkezett, és ezek közül kilencet díjazott a zsűri. A legjobbakat bemutató összevont eredményhirdetést online is közvetítették az érdeklődőknek.

Életének 78. évében 2021. március 20-án elhunyt Szentkirály Miklós Béla, Munkácsy Mihály-díjas restaurátorművész, Magyarország Érdemes Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzeti Galéria, majd a Szépművészeti Múzeum főrestaurátora.