Ebben a háromrészes mini-sorozatban Spanyolország egyik legkülönlegesebb városába, Toledóba invitálom a kedves Olvasót, hogy válogatásomban bemutathassak néhány egyedi épületet, melyeken átsugárzik a különböző korszakok, vallások és építészeti megoldások fénye.

Ebben a háromrészes minisorozatban Spanyolország egyik legkülönlegesebb városába, Toledóba invitálom a kedves Olvasót, hogy válogatásomban bemutathassak néhány egyedi épületet, melyeken átsugárzik a különböző korszakok, vallások és építészeti megoldások fénye.

Ebben a háromrészes minisorozatban Spanyolország egyik legkülönlegesebb városába, Toledóba invitálom a kedves Olvasót, hogy válogatásomban bemutathassak néhány egyedi épületet, melyeken átsugárzik a különböző korszakok, vallások és építészeti megoldások fénye.

Ebben a nyolcrészesre tervezett sorozatban különböző dél-európai (Spanyolország, Portugália, Olaszország) országokba kalauzolom a kedves Olvasót, hogy szubjektív válogatásomban bemutathassam a földrészen található kedvenc épületeimet és városaimat.

Ebben a minisorozatban a meghökkentő, vagy formabontó épületeké a főszerep, melyek karakterükben elütnek a környezetüktől. Érzésem szerint a sok komoly szakcikk mellett olykor szükséges a könnyedebb hangvétel, emellett ezek az épületek is felvethetnek komoly kérdéseket...

Az egykori római Hispalist 712-ben hódítják meg az arabok, akik ezt követően Yzviliának nevezik a várost. Több mint ötszáz évig áll muszlim uralom alatt, mígnem III. (Szent) Ferdinánd 1248-ban visszahódítja a várost, és székhelyét az egykori muszlim uralkodók által épített Alcázarban rendezi be.

Córdoba jó ötszáz éves arab uralom után 1236-ban került ismételten keresztény kézre, ezt követően csaknem száz év telt el, amikor 1327-ben XI. Alfonz (uralkodott: 1312-1350) az egykori arab erőd falai között berendezte rezidenciáját, amely a 14. és 15. század fordulójára további kertekkel bővült ki.

A mudéjar építészet egy kevert stílus, melynek ezerszínű megjelenési formája van, de minden esetben a keresztény építészet keveredik benne arab építészeti motívumokkal.

A mudéjar művészet kizárólagosan hispán művészeti kifejezésmód. Fontos kiemelni, hogy a mudéjar nem a keresztény Hispánia szülötte, csupán a keresztény Hispánia területén jött létre. Való igaz, a mudéjar nem jöhetett volna létre a keresztény Hispánia nélkül, ellenben a keresztény Európa többi részén mudéjar nem alakult ki.

A mudéjar (ejtsd: mudéhár) jelenség a keresztény és a muzulmán építészet sajátos keveréke, a gyökeresen eltérő világokat jelképező építészeti formák asszimilációja. A mudéjar a legegyedibb spanyolországi építészettörténeti stílus, mely méltán nevezhető a keresztény visszahódítás (Reconquista) legfontosabb kulturális örökségének.

Spanyolország az arab építészeti emlékekben leggazdagabb európai ország. A granadai Alhambra a nyugati világ legnagyobb mozlim emléke, a sevillai Alcazár pedig a sajátos keresztény-arab kevert stílus, a mudéjar egyik legjelentősebb alkotása. Cikkünk tárgya a két andalúziai város királyi palotáinak elemzése.