Budapest huszadik századi építészetének két újabb meghatározó eleme került a megsemmisülés útjára. A tervezők Pázmándi Margit és Ferencz István.

A Szervita Square multifunkciós luxusközpont irodákat, üzleteket és lakásokat foglal magában Budapest Belvárosában.

Az észak-olasz Alpok szőlőtőkék szőtte lejtőin áll – vagy inkább fekszik – ez a kortárs brutalizmus újabb példája, a hosszúra nyújtott villa, mely a napsütés és a látvány befogadásának teljességét tűzte ki célul.

Június 4-én lesz a trianoni békediktátum századik évfordulója, ami elég fontos és elég kerek évforduló ahhoz, hogy az állam emlékművet állítson. Megkönnyebbülés volt, mikor kiderült, hogy ez nem egy újabb, kopjafa hegyében üldögélő szentkoronás turul lesz, amit szomorkodó emberek vesznek körbe. Mielőtt nekem jönne valaki: ezek is erős és fontos szimbólumok, de olyan tömegben és színvonalon lettek elcsépelve az elmúlt évtizedekben, hogy egy egész országnak szóló emlékmű esetében jó lenne ezen továbblépni.

Alejandro Sticotti argentin építész mindössze négy anyag felhasználásával épített családjának pihenőhelyet, mindezt rendkívüli egyszerűséggel tette, tudásukat büszkén vállaló építőmesterek közreműködésével.

A Budavári Országos Villamos Teherelosztó bontása már néhány éve is felmerült, de akkor az építészszakma egy emberként állt ki mellette, így sikerült megmenteni. Most úgy tűnik, a Belügyminisztérium mégis szembe megy azokkal, akik szeretnék megőrizni nemzeti értékeinket: lebontják Virág Csaba híres épületét.

Megszületett a határozat, miszerint a nemrégiben súlyosan megrongálódott Notre Dame eredeti állapotát állítják vissza. Európában az elmúlt időszakban hasonló volumenű rekonstrukciós beruházásra nem volt példa, ám folyamatosan zajlanak az évek során amortizálódott épületek felújítási munkálatai.

A Veszprém belvárosában sokáig elhagyatottan állt műemlék épület a Veszprémi Építész Műhely Kft. tervei alapján újult meg.

Az egzotikus hangzású OOPEAA finn építésziroda kilátó-periszkópja¹ a mozgásában korlátozott látogatót helyezte a középpontba. Most bemutatásra kerülő projektjükkel egy 19. századi magtár újrahasznosítását valósították meg.

Veszprém városának mai képe hosszú évszázadokon át formálódott. Hogyan alakult ki a ma látható összkép? Milyen szándékok, társadalmi, politikai megfontolások vezérelték a huszadik század várostervezőit? Hogyan jelent meg mindez a közvéleményben, és milyen örökséget hagytak e zaklatott évtizedek? Ezekre keres választ a következő cikksorozat.

A huszadik század közepén, miközben tömegesen épültek a panelvárosok a kor kreatívai azért nem pihentek, csak az út szélére kényszerültek és buszmegállók tervezésében valósították meg elfojtott ötleteiket.

A huszadik századi spanyol történelem minden kínját végigjárta a katalán kisváros könyvtára, mire végleges helyére költözhetett.