A jeges csúcsok, hatalmas hómezők és zord hegyek ihlette épület rajzolódik ki szemünk előtt hullámzó vonalvezetésű aranyló vörösfenyő faburkolatával. Ez a hullámzó vonalvezetés ad egyfajta könnyedséget az önmagában markáns megjelenésű vasbeton vázas épülettömbnek. A masszív tömeg szinte megidézi az északi fényt, a hosszú sötét hónapokat és az épület felső peremén kialakított bevilágító ablaksáv emlékeztet a jeges csúcsokra.
Az építész iroda törekvése, az építészeti és a művészi munka összhangja, mint oly sok más projekt esetén itt is jelen van. A kreatív együttműködés a képzőművész és az építész között a belső tér kialakításában már a tervezés kezdetén meghatározó volt. Az előcsarnok belső terében nem csak a környező természet visszatükröződését érezzük, hanem megelevenedik a helyi kultúra is. A grönlandi művész, Buuti Pedersen alkotásában gyönyörködhetünk a belső burkolaton, ami a hold és a nap mítoszát jeleníti meg.
A tetőn keresztül bejutó nappali fénycsíkok bevilágítják a hatalmas előcsarnokot, ami fedett térként szolgál a város lakói számára. A csarnok átvezető közlekedőivel elválasztja a Kulturális Centrumot jellemző 3 geometriai alakzatot. A négyszög formájú terület a hírközlési stúdió, a háromszög alakú a kávézó, a kör alakú alaprajzzal rendelkező tér pedig a különböző rendezvények számára biztosít lehetőséget. A koncertek, színházi előadások, konferenciák lebonyolítására egyaránt alkalmas rendezvényterem, kitűnő akusztikával, 550 fő befogadásával az északi félteke izgalmas, élettel teli kulturális központjává és találkozóhelyévé vált.
A különleges, tájba illő megjelenés a belső tér kialakítása az igények maximális figyelembevétele és összhangja egyaránt elismerést váltott ki az építészeti berkekben, és jelentett számos díjat a dán építésziroda tervezőcsapata számára.
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
2026. március 6., Budapest, Jedlik Ányos Gimnázium 