A kerület idén harmadik alkalommal részesült a nemzetközi ingatlanfejlesztők elismerésében.
Az indoklás szerint: 30 évvel ezelőtt a kerület Budapest egy régi stílusú ipari területe volt, elhagyott, bezárt gyárakkal, régi és egészségtelen kis házakkal. A helyi közösség megváltoztatta a kerület arculatát. Az önkormányzat 1994-től határozta meg a helyi fejlesztési terveket, 15-20 évre előre kitekintve a jövőre, kiszámíthatóságot és partnerséget kínálva a lakosoknak, a gazdasági élet szereplőinek. A pályázat bemutatja a kerület újjáépítését, demonstrálva, hogy a területet egy modern, új stílusú kerületté sikerült alakítani, ahol jó élni.
Borszéki Gyula alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a díj tudatos, tervszerű fejlesztés eredménye. A kerület politikájában egyszerre van jelen a megújítás és az értékek megőrzése. 1 millió m2 kereskedelmi, szolgáltató egység és 20 ezer lakás épült, egyben nőtt a kerület lakossága. Nemcsak a Váci úti irodafolyosó fejlődött, hanem az épületek és közparkok is megújultak. A magánbefektetők szívesen jönnek a kerületbe, és minden ötödik budapesti lakáskereső is itt talál otthonra. Kiszámítható a kapcsoltunk a befektetőkkel, nagyra értékelik, hogy 2033-ig megvalósítható tervvel rendelkezik a kerület.
Az önkormányzat településfejlesztési politikáját évtizedekre előretekintő dokumentumokban határozza meg, kiszámíthatóságot és partnerséget kínálva a lakosoknak, a gazdasági élet szereplőinek. Az átgondolt és következetes településfejlesztést ígérő 1994-es kerületfejlesztési koncepciót a 2001-es Kerületi Építési Szabályzat és a 2005-ös „EUROPA TERV” követte. A 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégiát és a 2014-es Hosszútávú Településfejlesztési Koncepció elfogadását is komoly társadalmi viták előzték meg.
A városképet egykor uraló gyárépületek, bérkaszárnyák helyén új arculat alakult ki, igényes mai építészeti karakterrel bíró utcaképekkel. A rendszerváltást követően a városépítési lendület eredményeképpen több ezer lakás és intézmény épült meg. Az ipari üzemek helyén irodaházak, kereskedelmi létesítmények és sokszintes lakóépületek létesültek. A Váci úti irodafolyosó a munkahelyteremtés és a folyóhoz közeli prémium minőségű lakóházak, a népesség megtartás akcióterületei lettek az adottságokat és a várostörténeti hagyományokat felismerő településirányítás kezében. A főváros kerületei közül itt épült a legtöbb „A” kategóriás irodaház, a legtöbb új lakás.A kerület a 2008-as válság alatt és után is megőrizte tőkevonzó képességét, növeltevagyonát.
A Váci úti irodafolyosó nemzetközi hírneve, a prémium minőségű lakóépületek, a kulturális létesítmények, az igényes közterületek a céltudatos, fenntartható és integrált fejlesztés eredménye. 900 ezer m2-nyi iroda és 100 ezer m2 üzlet épült meg. Az irodaházak többségét bérlők, a multinacionális cégek hasznosítják, a legnagyobb hazai kereskedelmi bankok is itt rendezték be székhelyüket. 1996-ban a kerületben nyílt meg Közép-Európa első szórakoztató- és bevásárlóközpontja. A 2008-ban átadott Átrium Park irodaház példát teremtett közhasználatra megnyitott, parkosított udvarával, és ezt egyre több épületegyüttes követte – az önkormányzattal kötött megállapodásoknak, a közösen alakított építési szabályoknak megfelelően.
A budapesti lakáspiacon a XIII. kerület az egyik legkeresettebb környék. A lakásvásárlók 1/5-e a kerületbe költözne. Jelenleg is több ezer lakást építenek a városrészben. A magánbefektetők vállalkozásában és önkormányzati beruházásban is vannak előkészületben lakóházépítések. Az önkormányzat beruházásban 576 bérlakás épült, több, mint amennyi az országban a többi önkormányzat által összesen. A több mint 30 ezer m2 lakás költsége közel 10 milliárd forintba került.
A lakókörnyezet humanizálása céljából a közterületek, zöldfelületek és gyermekjátszóterek megújítására egyre nagyobb összegeket fordít az önkormányzat. A kerület népszerűségét demográfiai, ingatlanpiaci adatok igazolják. Az utóbbi 20 évben 12 %-kal nőtt a lakónépesség, ma 120 ezren élnek a városrészben. Ehhez járultakhozzá az esélyegyenlőség érdekében tett önkormányzati intézkedések: a közművelődési, oktatási, egészségügyi feltételek látványos javítása korszerű létesítményekkel.
Az energiatudatos és „zöld” gondolkodás a stratégia része, a saját beruházásoknál és az ingatlanfejlesztőknél egyaránt. Új szintre emelte a zöldhálózat fejlesztését az önkormányzat AngyalZöld és AngyalZöld+ Programja, az országban elsőként kidolgozott zöldhálózati stratégia. Legfőbb mondanivalója az épített és természeti értékek harmonikus fejlesztése az életminőség javítása. A Gyöngyösi, az Országbíró, majd a Vizafogó sétány komplex fejlesztései lakótelepi környezetet varázsoltak színvonalas, aktív szabadidő eltöltésre alkalmas területté talajvíz öntözési rendszerek telepítésével. Új közparkok: a Ruttkai Éva park a színésznő, a Papp László tér a sportember szobrával, a RaM - Radnóti Miklós Művelődési Központ udvarán kreatív játszótérrel és fitnesztérrel. Külön fejezete a programnak a szökőkutak, csobogók építése térplasztikákkal, valamint a klímajavító látványos vízfelületek a közpark felújításokkal együtt.
A kerület úttörő vállalkozása volt a 100 lakásos Passzívház megépítése, amelyet a FIABCI is elismerésben részesített hazai, majd nemzetközi szinten. A 16 csoportos Meséskert Óvoda az ország legkorszerűbb óvodája, egyben hazánk első jelentős középülete, amely a minősített „Passzívház” technológiával épült meg. Az 1,3 milliárd forintba kerülő önkormányzati beruházás: a pollenszűrés, a mennyezetfűtés/hűtéssel elért állandó hőmérséklet, a hővisszanyerő szellőzés, az elektroszmogszűrés, a tetőkerti fedett-nyitott játszókert és egyéb különleges építészeti megoldásokkal.
Forrás: Budapest Főváros XIII. kerületi Önkormányza
Üzenet a szerzőnek
Nyomtatás
Vissza a lap tetejére
