A megnyugvás otthona

Ennél jobban már nem is lehetne a (kialakult) környezethez, tájhoz illeszkedni.

Angelo Mastropietro egy 700 éves barlang falába vájta új otthonát. Úgy él, ahogy senki. Úgy gondolkodik, ahogy senki. Mégis, sokan cserélnének vele.
A férfi nem akármilyen barlangot készített magának. Már a képeken is látszik, hogy ez nem valami primitív, egyszerűen a sziklákba vájt lyuk, hanem nagy stilisztikai és lakberendezési érzékkel megálmodott otthon.

Angelot még 2007-ben szklerózis multiplex-szel diagnosztizálták. A férfi sokáig nagyon rossz állapotban volt, és ezen időszaka alatt mindent átgondolt, amit csak át lehetett az eddigi életével kapcsolatban.
Riadt kíváncsisággal ismerkedett meg a betegséggel, mely térdre kényszerítette őt. Döntően fiatal felnőttkorban jelentkezik, és az esetek felében a visszafordíthatatlan szövetkárosodás miatt rokkantsághoz vezet.

Ő szerencsésen megúszta, de elgondolkodott azon, hogyan tudna véget vetni stresszel teli, szürke kis életének. Rájött ugyanis, hogy egy élete van, és azt nagyon meg kell becsülnie.
A 38 éves férfi ekkor fogott bele élete projektjébe. Mindenét eladta, majd egy nem sokkal később felfedezett elhagyatott barlangba álmodta meg új otthonát, valahol Britanniában a Wyre Forest közelében.

Ennek a 700 éves barlangnak a falai között alakította nagy gonddal megálmodott otthonát, ami annyira modern, hogy sok nyugati háztartást is lepipál.
Még wifi is van, így az internet hozzáférés miatt sem kell aggódnunk, ha egyszer ellátogatnánk hozzá vendégségbe.

Elmondása szerint azért választotta ezt a helyet, mert 10 évvel azelőtt, hogy ezt az egészet megálmodta, még korábbi bevándorlóként ezen a helyen húzta meg magát egy éjszaka. A hely emlékei nem hagyták nyugodni, és tudta, hogy egy napon otthonra fog lelni a barlangban: véglegesen.

Betegségét követően nyugalmas, kellemes és meleg otthonra akart lelni, ahol eltöltheti hátralévő életét úgy, ahogyan soha senki más nem tehetné.

A barlang egyes részei 250 millió éves rétegekből álltak. A férfi jórészt egyedül, segítséget legtöbbször nélkülözve maga vágta fel a kődarabokat, vájta ki a járatokat, mely több mint ezer munkaórájába került (8 órával számolva az 125 nap, ami testvérek között is 4 hónap).

A férfi a maga ura, és bár az otthona nincs közművesítve, a fűtést fatüzelésű kandallóval oldja meg, a vizet pedig vízgyűjtővel biztosítja.

Tartószerkezet tervezéssel nem kellett sok időt eltölteni, s a belsőépítészeti kialakítást is szobrászkodással, azaz az anyagban lévő forma körüli felesleg lefaragásával sikerült elérni.
A szerkezetben lévő "építési" nedvességgel és a kémények kürtőhatásával kapcsolatban tennék fel Mr. Mastropietronak pár kérdést.
Érdekes összefüggés, hogy ennél a projektnél az építési hulladék mennyisége = a bontási hulladék mennyiségével. :D.

Az átszerkesztett és kiegészített szöveg forrása >>

Fotók